Bárándy Péter igazságügy-miniszter szerint a tárgyalások célját elérték, ugyanis a alkotmánymódosítás vitája előtt kiderült, hogy melyek azok a kérdések, amelyekben nézeteltérés van. Elmondta: a Fidesz és az MDF ragaszkodik ahhoz, hogy csak az uniós csatlakozáshoz elengedhetetlenül szükséges tárgykörökben módosítsák az alkotmányt, továbbá kifogásolják a kormány és a parlament hatáskörének megosztásáról rendelkező részeket. Ezzel kapcsolatban a miniszter úgy fogalmazott: az ellentét feloldható.
*
A kormány álláspontja az, hogy a kabinetnek csak az alkotmányban nevesített törvényi szabályozást igénylő kérdéskörökben kelljen az Országgyűlés hozzájárulását kérnie az EU intézményeivel történő tárgyalásokon.
Továbbra is vitatott a népszavazás időpontja és a kérdésfeltevés meghatározása. Az már eldőlt, hogy az alkotmánymódosítás tervezetéből a kormány kiveszi a népszavazás kiírásának kérdéskörét. Az MSZP és az SZDSZ osztja a kabinet véleményét, amely szerint a referendumot a csatlakozási szerződés aláírása előtt kellene megtartani, mert így a választók nem utólagosan hagynák jóvá a dokumentumot, hanem előzetes felhatalmazást adnának a kormánynak. Vastagh Pál (MSZP) úgy fogalmazott: nem a csatlakozási szövegről kell szavazniuk az embereknek, hanem arról, hogy Magyarország belépjen-e vagy sem az Európai Unióba.
A Fidesz és az MDF azonban ragaszkodik az aláírás utáni népszavazáshoz. Áder János, a Fidesz frakcióvezetője úgy fogalmazott, a végleges aláírásáig bármikor változhat a szöveg, ezért korábban semmiképpen sem hagyhatják jóvá a csatlakozást a választók. A politikus szerint elfogadhatatlan az alkotmánymódósítás tervezetének az a része is, amely úgy is értelmezhető, hogy az EU joga a magyar alkotmány fölött állna. Ez ugyanis súlyosan sértené az ország szuverenitását. Kifogásolta azt is, hogy a tervezet értelmében a legtöbb unióval összefüggő kérdésben parlamenti kontroll nélkül dönthetne a kormány.
Halálos légicsapás érte Ukrajnát: senkit sem kímélt az orosz tüzérség
