Kilencvenéves a Szent Imre Gimnázium

A Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumot Békefi Remig zirci apát alapította 1912-ben. A kereszténység tanításait közvetítő iskola a húszas évek elejére az ország és a főváros egyik legismertebb középfokú intézménye lett. Az államosítás után négy évtizedig őrizte a múlt hagyományait, annak ellenére, hogy egy egészen más követelményrendszernek kellett megfelelnie. Az első egyházi osztályok 1992-ben indultak, 1997 óta pedig ismét Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium néven fogadja a diákokat.

Osgyán Edina
2002. 10. 24. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A ciszterci rend az 1910-es évek elején vásárolta meg a Gellért-hegy lábánál lévő Ménesi út és Villányi út közé eső területet a gimnázium számára, az építkezéshez szükséges pénz azonban még hiányzott. Az alapító, Békefi Remig kérvényt nyújtott be a székesfővároshoz, amelyet a közgyűlés rövid idő után elfogadott, és rendelkezésükre bocsátott egy területet „a Váli utcai községi elemi iskola épületének III. emeletén lévő helyiségeket a rend által létesítendő gimnázium elhelyezése céljából”.
Az iskola monográfiája szerint „a budai Szent Imre Főgimnázium első osztályának tanévnyitóját venisanctéját Békefi Remig apát úr mondta 1912. szeptember 5-én, majd megindult a tanítás”.
Az első igazgató Bitter Illés volt. A tantestület mindössze 4 főből állt, az első évfolyamra 48 diák íratkozott be. 1919–1920-ban érettségizett az első végzős osztály.
A kereszténység tanításait méltóan képviselő és közvetítő gimnázium a húszas évek elejére a főváros és az ország egyik legismertebb középfokú intézménye lett színvonalas nevelési és pedagógiai munkájának köszönhetően.
1919-ben Brisits Frigyes irodalomtudós megalapította az intézmény első önképzőkörét, s még ebben az évben összeállt a 25. számú Szent Imre Cserkészcsapat is. Bitter Illés megszervezte az iskola énekkarát, amelyet Rajeczky Benjámin vezetett, majd 1926-ban egy zenekar is megalakult.
A világháború alatt az iskola látványos fejlődése hirtelen megtorpant, és ezzel az önálló gimnáziumépület terve ideiglenesen meghiúsult. 1924-ben elhunyt az alapító. Békefi Remig apátot a kormány nevében Klebelsberg Kunó kultuszminiszter búcsúztatta.
Werner Adolf apát mellett Kis Albin irodaigazgató és Hagyó Kovács Gyula, a rend előszállási uradalmának vezetője folytatta az alapító tevékenységét. A húszas évek közepén ismét lehetőség nyílt arra, hogy a Villányi úti telken megkezdődjön az építkezés. A kormány egyértelműen támogatta a terveket, ezt jelzi az is, hogy 1927-ben az alapkőletételkor Klebelsberg Kunó „bontotta meg” kapával a földet.
A neobarokk jellegű iskolaépületet Walder Gyula műépítész, egyetemi tanár tervezte. 1929 nyarán megkezdődött a költözködés a Váli úti házból. Az első ünnepi szentmisét Bitter Illés igazgató celebrálta szeptember 8-án az iskola kápolnájában. Az iskolaalapítást a kormány nemcsak anyagiakban támogatta, de szeptember 15-én az avatóünnepségen a méltóságok sorában a kormányzó is megjelent.
Az iskola monográfiája így emlékezik az ezt követő esztendőkre: „Nagyszerű új korszak kezdődött, amelynek jelentősége – és ez bízvást mondható – országos érvényre emelkedett, lévén a rendkívül magas színvonalú pedagógiai munka eredményeként a tudományok, művészetek és a közélet majdani kiválóságainak egész sora készült fel itt a továbbtanulásra és általában „az életre”, de aki nem is emelkedett (emelkedhetett) később jeles pozícióba, az is magával vitte a magas szintű tudást, igényességet és a ciszterci szellemiség ihletését, amiről olyan sokan emlékeznek meg mindmáig (akár életük alkonyán) a valamikori diákok közül”.
1939-ben Brisits Frigyes lett az igazgató. Addigra a Ciszterci Rend Szent Imre Gimnázium nyolcszáz növendékével az ország egyik legjelentősebb középiskolája lett.
A gyönyörű épület súlyosan megsérült a háborúban. A növendékek és a szülők segítségével helyrehozták a károkat, a munka azonban 1948-ban, az egyházi iskolák államosításával megszakadt.
Brisits Frigyes igazgató 1948. májusban, a reménytelen helyzetben kijelentette: „Mi itt állunk, mi itt várunk, mi itt maradunk!” 1949-ben „Budapesti XI. ker. Állami Szent Imre Gimnázium” néven működött az intézmény, 1950-ben pedig József Attila nevét vette fel. Négy évtizedig az iskola méltóan őrizte a múlt hagyományait, annak ellenére, hogy egy egészen más követelményrendszernek kellett megfelelnie. A tradíciók tiszteletének köszönhetően a József Attila gimnáziumot az ország egyik legjobb középiskolájának tartották.
A rendszerváltozás után a rend visszakérte az iskolát az államtól. 1992 szeptemberében megkezdődött az oktatás az első egyházi osztályokban, 1997-ben pedig újra indult a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium. A keresztény szellemiséget képviselő iskola „a ciszterci családiasság szellemében” komolyan törekszik annak érvényesítésére a mindennapi gyakorlatban.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.