Másodjára igent ígérnek az írek

A legutóbbi közvélemény-kutatási adatok szerint az október 19-i, második népszavazáson az írek várhatóan 3:2 arányban jóváhagyják a nizzai szerződést. Ezzel a kilátással bizonyosan nagy kő gördül le Írország, az Európai Bizottság és az EU-hoz csatlakozni készülő tagjelöltek vezetőinek szívéről, mert így elhárul a „külső” akadály az unió bővítésének útjából. Tavaly júniusban a zöld sziget lakói még 54:46 arányban nemet mondtak ugyanerre a – Financial Times keresetlen jellemzésével „pocséknak” minősített – dokumentumra.

Úgy látszik, most fordult a kocka Írországban a szorongással várt szombati népszavazás előtt. Az IMS közvélemény-kutató intézet tegnap tette közzé a Sunday Independent hasábjain legfrissebb felmérésének eredményeit. Ezek fényében pedig megalapozottnak látszik a bővítés- és csatlakozáspártiak bizakodása, hiszen október 19. után az Európai Unió részéről már aligha lehet hivatkozni arra, hogy nem adottak a feltételek az új belépések intézményi kereteinek a megteremtéséhez.
Az írek a jelek szerint nagyvonalúan félreteszik nemzeti aggodalmaikat, és a katolikus egyház szavára hallgatnak, amikor mégis áldásukat adják a nizzai szerződésre. A mostani adatok szerint a szombati referendumon várhatóan a választópolgárok 41 százaléka szavaz majd igennel, míg 27 százalékuk nemmel. A korábbi elutasító trendben a megfigyelők szerint jelentős szerepet játszott az is, hogy drámaian megingott az Ír Köztársaságot kormányzó jobbközép koalíció tekintélye. Május óta a kabinet népszerűsége 25, személyesen Bertie Ahern miniszterelnöké pedig 19 százalékkal esett vissza, a nem teljesített választási ígéretek, az ország romló gazdasági teljesítménye és a felelős posztot betöltött-betöltő politikusok korrupciós botrányai miatt.
Az írek ezúttal másodszorra vágnak bele a nizzai szerződés megítélésébe. A kormány először tavaly júniusban próbálkozott a népszavazással, akkor a voksolók 54:46 arányban elvetették a dokumentum jóváhagyását. Mivel a részvétel rendkívül alacsony, mindössze 34 százalékos volt, úgy döntött a kabinet, hogy még 2002 vége előtt megismétlik a referendumot. Az unió ugyanis az idei esztendő végéig adott időt; ha a szerződést addig nem ratifikálja mind a 15 jelenlegi EU-tag, akkor az nem léphet életbe. A tagállamok közül egyedül Írországban azonban referendumot is előír az alkotmány a ratifikáláshoz.
Végül is mi idézte elő a jelenlegi, az európai integráció bővítése szempontjából már-már válságos helyzetet éppen abban az országban, amely támogatásban eddig a legtöbbet kapta az uniótól, és ahol az EU-tagság támogatottsága ma is legalább 85 százalékos? A válasznál lehet hímezni-hámozni, ám ki kell mondani: a nizzai szerződés, illetve maga az ír kormány és az Európai Unió. A dokumentum írországi ellenzőinek a legfőbb érve az, hogy a jóváhagyás megkérdőjelezhetné hagyományos semlegességüket, mert arra kényszerítené Dublint, hogy vegyen részt a páneurópai katonai erőben. A tagállamok vezetői a nyáron elismerték ennek a felvetésnek a jogosságát, és a sevillai EU-csúcson külön biztosítékokat szavaztak meg az Ír Köztársaság számára. További válságtényező, hogy az írek úgy érzik, egyre távolabb kerülnek tőlük az EU és az ország vezetői, akik képtelenek kellő figyelmet fordítani a hétköznapi emberek gondjainak megoldására. S végül, bármennyire magasztos is Európa újraegyesítésének gondolata, közrejátszott a kritikus helyzet kialakulásában az újonnan érkezőkkel szembeni bizalmatlanság is.
„Remélem, hogy az ír választók megértik, nemcsak Írország sorsáról döntenek, hanem Európa jövője forog kockán” – nyilatkozta az október 19-i referendumról Günter Verheugen, az Európai Bizottság bővítési biztosa.
A brüsszeli testület óvatosan viszonyul a mostani referendumhoz, mert a beavatkozás látszatát is szeretné elkerülni. Verheugen pedig már valamiféle európai új idők eljövetelét is előrevetítette, amikor politikailag elfogadhatatlannak nevezte a felvetést, hogy egy újabb ír nem esetén „jogi csűrcsavarással” kerüljék meg az elutasítást.
***
Van B terve az EU-nak? Leszek Miller lengyel miniszterelnök levélben kérte az írországi szociáldemokrata vezetők támogatását a nizzai szerződés ügyében rendezendő népszavazás pozitív kimeneteléhez. Korábban Pavel Telicka cseh főtárgyaló üzletemberek előtt azt nyilatkozta, hogy az EU-nak „igenis van B terve” arra az esetre, ha az írek újból elvetnék a szerződést. Wolfgang Schüssel osztrák kancellár a bécsi Kurierban szombaton megjelent interjújában már kész tényként beszélt az általa korábban ellenzett, nagy csoportos bővítésről. Egyúttal azonban úgy vélekedett, hogy csak 2004 közepén kerül sor az új tagok befogadására, és addig még súlyos hiányosságokat kell felszámolni, ami remélhetőleg sikerül. (MTI)