Működőképessége határán áll az MTV

Az elnökválasztás sikertelensége abban a konfliktusban fogható meg, amely a közszolgálati televízió iránti elvárás és a valóság között feszül. Az elmúlt 12 év azt bizonyította be, hogy nálunk az angolszász modell, azaz egy pártatlan, objektív közszolgálati rádió, televízió nem működik. Magyarországon sem a médiatörvény előtt, sem az utána kialakult struktúra nem tudta biztosítani a kiegyensúlyozottságot – így nyilatkozott lapunknak adott interjújában Sasvári Szilárd, a Magyar Televízió kuratóriumának elnökségi tagja, aki szerint érvényesülnie kell a polgári nyilvánosságnak is az elektronikus médiában. Ha ez nincs, Magyarországon sajtószabadság sincs – fejtette ki a médiapolitikus.

Mivel magyarázható, hogy a nagykuratórium legutóbbi ülésén sikertelen volt az elnökválasztás?
– A kuratóriumi ülésen a többség bizalmatlanságának oka az lehetett, nem látta biztosítva a tájékozódás szabadságának érvényesülését. Nem elégséges a személyi garancia egy olyan helyzetben, amikor senki sem tudja, milyen anyagi körülmények között fog a közszolgálati tévé működni 2003. január elsejétől. Nem ismerik a költségvetési támogatás összegét, az előfizetői díj sorsát, amelyek alapvetően meghatározzák a MTV bevételi forrásait. E zavaros helyzet miatt a tévé elszalaszthat egy olyan lehetőséget, amely a versenyképességének visszaszerzését jelenthetné. Most, amikor a kereskedelmi televíziók bulvártévékké alakultak át, sokan jönnének vissza egy színvonalas közszolgálati csatorna nézőjeként. A képet tovább kuszálja, hogy a mostani alelnök jogszabálysértő módon jutott ügyvezetői hatáskörhöz, ahogy ezt a Legfőbb Ügyészség megállapította. Ebben a helyzetben kellene a televíziót konszolidálni. Ilyen körülmények ellenére köt az MTV négyéves szerződést például a Nap-keltével – ráadásul az elnök megválasztása előtt.
– Hogyan vélekedik Lendvai Ildikó Friderikusz Sándor hangpostáján hagyott üzenetének nyilvánosságra kerüléséről?
– Az MSZP beavatkozása egy törvényes pályázati eljárásba minősíthetetlen, ám ez régről ismert gyakorlatuk, amiről nem sikerült leszokniuk. Azért választ a parlament kurátorokat és egészíti ki egyesületi képviselőkkel a kuratóriumot, hogy egyfelől politikai konszenzussal, másfelől társadalmi támogatottsággal vezesse az elnök az intézményt.
– A Magyar Televízió Közalapítvány elnökségének fideszes tagjai nemmel szavaztak arra, hogy a Nap-kelte visszatérjen a közszolgálati csatornához. Álláspontjukkal kisebbségben maradtak…
– A Nap-kelte szerződése nem volt előkészítve. A kuratórium elnöksége háromszor tárgyalt a kérdésről és mindannyiszor más-más szerződéstervezetek feküdtek előttünk. Az első tervezet szerint 2,2 millió forintot fizet az MTV minden adás után a Nap-keltének. A másodikban már csak az szerepelt, hogy a reklámértékesítés fejében készíti műsorát a vállalkozás. A harmadik, szóbeli változatban már arról volt szó, hogy ha a feltételezett reklámbevétel meghaladja a 2,2 millió forintot, akkor ezen az MTV és a Nap-kelte fele-fele arányban osztozik. Erről nyilatkozott elfogadólag a jelen nem lévő Gyárfás Tamás nevében az egyik kurátor és végül ezt a változatot fogadta el az elnökség többsége. A szerződések egyik óráról a másikra változtak, a kuratóriumi ülésen a televízió alelnöke, Ragáts Imre még azt sem tudta megmondani, hogy mekkora a szerződés értéke. Az ügyvezető alelnök évi 170 millió forintot feltételezett. Ha ezen túl plusz reklámbevétel képződik – így szól a döntés –, akkor felezik a bevételt. Így már bizonyosan százhetvenmillió feletti összegről beszélünk, de pontosan nem tudjuk, mennyiről. A végöszszeg tehát ismeretlen. Nem tisztázott például az archiválás költsége. Az egyik MSZP-s kurátor véleménye szerint az, hogy a Nap-kelte átadja a televíziónak archivált műsorait, százmilliós nagyságrendet jelenthet.
– Komolyan mondja, hogy a szerződésről még azt sem tudták, hogy megkötése pontosan mennyibe fog kerülni az intézménynek?
– A szerződésben szereplő vállalások nem voltak összegszerűen megjelölve. Ilyen volt az archiváláson kívül az is, hogy ki fizeti a műsor sugárzásának költségét; a jeltovábbítás értékét. Az sem érthető, miért köti meg a kezét az elnökség a jövendőbeli elnöknek egy ilyen szerződéssel. Mi történik akkor, ha jön az új elnök és nem ért egyet ezzel a szerződéssel?
– Ön szerint van-e valamilyen pozitív hozadéka a szerződésnek?
– A magyar televízió egy fiatal nemzedéknek adhatna lehetőséget, hogy karriert építsen, hogy új „arcai” legyenek. Ehhez képest Aczél Endre, Bánó András stb. jelenítik meg a közszolgálati televízió hírvilágát. Mi lesz a fiatalokkal? Tőlük fognak tanulni? Hogyan fognak lehetőséghez jutni? A szerződés megkötése után sem látok megnyugtató garanciát arra, hogy például a Ma reggel ötven munkatársa szaktudásához megfelelő munkát kap majd az intézményen belül. Attól tartok, hogy alibi munkákkal fogják ellátni őket, amivel lehetetlen helyzetbe kerülnek majd saját maguk előtt is.
– Ön utalt arra, hogy a televízió rövidesen elveszti jegyzett tőkéjét, s működőképessége határán áll. A televíziónak van még négy éve?
– A részvénytársaság lassan feléli saját tőkéjét, így a csőd felé halad. Ezt nem csak én mondom, ezt mondja a könyvvizsgáló, de ezt maga Ragáts Imre is többször nyilatkozta. Egy ilyen helyzetben a tulajdonos képviselőjének lépnie kell. Az MTV Rt. alapítóját, az Országgyűlést a kuratórium elnökségének parlamenti kurátorai képviselik. Ezért még augusztusban levéllel fordultunk a parlament elnök aszszonyához, melyben felhívtuk az alapító figyelmét arra: ha a televízió nem kap támogatást, akkor csődbe jut az MTV. Azóta semmi sem történt. Így ma már csak az állapítható meg, hogy a kormány csődbe akarja vinni a MTV-t. Ha ez nem így lenne, akkor az előző kormány 12 milliárdos garanciavállalását nem törölték volna el egy tollvonással, mindjárt hatalomra kerülésük első napján. Akkor az ország költségvetésének előkészítése folyamatában már ismernénk azt, mekkora forrás áll a televízió rendelkezésére 2003 januárjától. De nem ismerjük. Azzal sem vagyunk tisztában, hogy az Antenna Hungária mennyi állami támogatást kap majd, így felmerülhet az a probléma, hogy csökkenteni kell majd az adásidőt, lehet, az adásszünetet is be kell vezetni, amellyel vizuálisan is visszatérhet a régi-új szocializmus képe. Ugyanis, ha a költségvetés nem száz százalékban fizeti ki az Antenna Hungáriának a sugárzási díjat, akkor az MTV-nek kell azt állnia, amivel nem rendelkezik az intézmény. Az MTV egyik legstabilabb bevételi forrását, az előfizetői díjat a költségvetés erre az esztendőre átvállalta. Azt senki sem tudja, hogy mi fog történni a jövő évben ezzel a forrással, ezért veszélybe kerülhet nemcsak az MTV, hanem a Magyar Rádió, a Duna Televízió és az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) működése is. Januártól bizonytalanságba kerülhetnek a közszolgálati médiumoknál dolgozók.
– A médiatörvény kimondja, nem mehet csődbe a közszolgálati televízió.
– Az MSZP már egy éve arról beszél, hogy felszámolóbiztost vagy parlamenti biztost kell a tévé élére kinevezni. A pályázók, a választópolgárok nem tudják, hogy az alapítónak, a magyar államnak milyen szándéka van a televízióval. Jó lenne, ha valaki már végre nyilatkozna arról, hogy a költségvetésben mekkora támogatással és előfizetői díjjal lehet tervezni. A közszolgálati médiarendszer egészét tartják bizonytalanságban. A kormánypártok a zűrzavart növelik. Azt várjuk, hogy kimondják: fenn akarjuk tartani a közszolgálati médiumokat. A feltételeknek sem szabadna titokban maradniuk!
– A Fidesz választási veresége után felerősödtek a jobboldalon is azok a hangok, amelyek szerint a volt kormánypártok médiapolitikája csődöt mondott. Mennyiben terheli a felelősség a polgári oldalt amiatt, hogy az MTV-ben a most tapasztalható jelenségek kialakultak?
– Az Orbán-kormány az elmúlt években gondoskodott arról, hogy a televízió működjön. Most minden jel arra utal, hogy csődbe kényszerítik az MTV-t. Érdemes visszaidézni a Horn-kormány alatti időszakot is. Izgalmas ez az adatsor: 1997-ben, amikor Ragáts belépett a televízióhoz, az üzemi szintű nyereség egymilliárd környékén volt. Egy évre rá mínusz hatmilliárd lett ugyanez. Eltűnt 7 milliárd. Ezzel a hiánnyal kellett szembenéznie az Orbán-kormánynak. A médiatörvény megszületésekor a pártok egyetértettek azzal, hogy az MTV Rt.-t nulla forint köztartozással kell elindítani. Ez volt az indulási alap, így le lehetett volna mérni, hogy az elnökök mit is tettek az intézményért. A Horn-kormány viszont nem engedte meg a tabula rasát, hanem adósságokkal indította el az MTV Rt.-t. Az intézmény és az akkori kormány vezetői is tudták azt, hogy mi történhet majd a kereskedelmi televíziók indulásakor. Az angol példát is ismerték: az ottani kereskedelmi csatorna elindulásával a közszolgálati BBC nézettsége is süllyedt. Az MTV döntéshozói nem készültek fel arra, hogy legalább csökkentsék a reklámbevételek elvesztését. Miután a reklámbevételek átmentek a kereskedelmi tévékhez, folyamatos hiány jelentkezett az MTV-nél.
– Van kiút?
– A sajtószabadság egyaránt tartalmazza a tájékoztatás és a tájékozódás szabadságát. Ahhoz, hogy ez érvényesüljön, a polgári nyilvánosság megteremtésére van szükség az elektronikus médiában is. Ha ez nincs, Magyarországon nincs sajtószabadság. Ha ennek megteremtését akadályozzák, nincs jogállam.

Vizsgálják a társadalmi delegáltakat. Értesüléseink szerint ügyészségi vizsgálat indult az MTV Közalapítvány kuratóriumi munkájában részt vevő társadalmi szerveknél annak megállapítására, hogy jogszerűen működnek-e. Ellenzéki médiapolitikusok véleménye szerint az a cél, hogy „kivonják” a társadalmi kurátorokat a közalapítványból. A kuratórium munkájában a 9 tagú elnökség mellett társadalmi delegáltként a következő 21 szervezet vesz részt: Országos Örmény Önkormányzat, Magyar Katolikus Egyház, Fébé Evangélikus Diakonissza Egyesület, Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma, Görgey Kör, Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége, Magyar Zenei Tanács, Budapest Székely Kör, Szentendrei Ferences Gimnázium Öregdiákok Egyesülete, Szent Korona Társaság, Közúti Önkéntes Alap, Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdek-képviseleti Szervezete, Magyar Újságírók Szövetsége, Magyar Természetvédők Szövetsége, Magyar Nők Világfóruma, Országos Ifjúsági Telekommunikációs Egyesület, Nyugdíjasklubok és Idősek „Életet az éveknek” Országos Szövetsége, Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége, Magyar Szabadstílusú BMX Szövetség, Megyei Jogú Városok Szövetsége, Magyar Koalíció Pártja. (T. Zs.)