Budaházy György, a Magyar Revíziós Mozgalom vezetője, a tüntetés vezérszónoka újságíróknak elmondta: a demonstrációt többek között támogatta a 64 Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Szent Korona Szövetség, a Trianon Társaság és a Jobbik. Hozzátette: váratlanul érte az általa képviselt civil szervezetet, hogy a Szabadság téri mélygarázs befejezésének közeledtével vissza kívánják állítani a szovjet hősök emlékművét az egykori ereklyés Országzászló helyére. Mint mondta, tűrhetetlen, hogy a Szabadság nevű terünkön annak az orosz, illetve szovjet elnyomó hatalomnak az emlékműve álljon, amely már több szabadságmozgalmunkat eltiporta.
A budapesti Szabadság tér az 1867-es kiegyezés után kapta a nevét. A területen ezt megelőzően száz évig állt az a II. József által építtetett tüzérlaktanya, az Új épület, amelyben a szabadságharc leverése után kivégezték Batthyány Lajost és jelképesen felakasztották Kossuthot, Irányi Dánielt és Táncsics Mihályt. A trianoni tragédia emlékére 1920-ban négy részből álló szoborcsoportot állítottak a téren. Nyolc évvel később, 1928. augusztus 20-án avatták fel a Lechner Jenő által tervezett ereklyés országzászlót, amelynek talapzata képletesen magában foglalta a megcsonkított ország összes községe és az elszakított területek földjét. A szovjetek bevonulása után, 1945-ben az építményt lebontották, majd a haraszti mészkőből készült talapzat anyagát felhasználták a helyére épített szovjet hősi emlékműhöz, amely alatt katonai sírok is voltak. A forradalmárok 1956-ban megrongálták az obeliszket, amelyet később helyreállítottak. Az emlékművet a tavalyi mélygarázsépítés miatt újra lebontották, az alatta fekvő szovjet katonák földi maradványai ekkor kerültek a rákoskeresztúri temetőbe. Az obeliszk visszaállítására egy orosz–magyar államközi egyezmény kötelezi az országot, amelyet a magyar kormány az orosz földön lévő katonasírjaink háborítatlanságának megmaradása miatt kötött meg. Az orosz nagykövetség december ötödikén koszorúzásra készül a téren.
Jamie Lee Curtis tíz évig volt függő
