Politikamentesen is lehet várost irányítani

Alapozó jellegű volt a négy év, az itt élők lelkében is sokat erősödött a város – nyilatkozta Szalay Ferenc szolnoki polgármester az elmúlt időszak árvíz elleni összefogása és a településfejlesztés eredményéről. A város jelenlegi polgármestere – a rendhagyó módon három pártot és négy civil szervezetet tömörítő – az Összefogás Szolnokért Egyesület jelöltje az önkormányzati választásokon a polgármesteri címre.

Két évvel ezelőtt a tiszai árvíz fenyegetése irányította az ország figyelmét Szolnokra, miközben a látványos, fejlődésben is kimutatható közgyűlési összefogás is szót érdemelt volna.
– Nagy szerepe volt ebben az árvizek elleni védekezésnek, annak a munkának, amit az itt élők végeztek azért, hogy biztonságban élhessenek. Szerencsére 1998-ban, 1999-ben és 2000-ben is sikeresen védekeztünk az árvizek ellen, s ez a munka komoly mentális erősödéshez vezetett. Az árvízi fenyegetés elmúltával 3,5 milliárd forint értékben épültek gátak a térségünkben. Negyven kilométeres szakasz védi a várost és a Tiszaligetet. Az összefogást nem csak az árvízi védekezés idejére teremtettük meg, hiszen a közgyűlésen belül a pártpolitikát el tudtuk feledtetni mindenkivel, azt a frakciók és a pártok szintjére vissza tudtuk szorítani. Ebben az időszakban a közgyűlésben lévő mind a hat párt együtt tudott működni a település javára. Ez az 1997–98-as évekhez képest nagy előrelépés, s én ezt az összefogást szeretném még erősebbé tenni. Az engem polgármesternek jelölő választási összefogásunk most három pártra és négy civil szervezetre szól (Fidesz, MDF, Magyar Kereszténydemoktrata Szövetség, Szolnokért Egyesület, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Gazdakörök Szövetsége, Országos Nyugdíjas Polgári Egyesülés, Szolnoki Fiatalok Egyesülete) Összefogás Szolnokért néven. Az összefogást felajánlom bármely párt bármely szereplőjének, hogy a jövőben is a város legyen az első mindegyikünknek, mert nem lehet pártcsaták szinterévé változtatni Szolnokot.
– Mit tart a közelmúlt legjelentősebb eredményeinek?
– Kézzelfogható a gazdasági fejlődés: a városban a foglalkoztatás területén sikereket értünk el, hiszen 1998-ban 8,6 százalék volt a munkanélküliség, most 5,5 százalék. 2000-től napjainkig 2379 munkahely létesült, illetve ennyivel több a foglalkoztatottak száma. Azt gondolom, hogy ez komoly eredmény, már csak azért is, mert az elmúlt időszakban – 1993 óta, amióta mérik ezt – hozzávetőleg nyolcezer munkahely szűnt meg. Sajnálatos tény, hogy 1994– 98 között, a Horn-kormány idején 6470 munkahely szűnt meg. Ebben az időben MSZP–SZDSZ- többség jellemezte a város közgyűlését is, függetlenül attól, hogy Szolnokot fideszes politikus, Várhegyi Attila irányította. Most sikerült egy olyan beruházást elindítanunk, amely a város ipari szerkezetét átalakíthatja. Ipari parkos beruházással 1,3 milliárd forintos belvízmentesítési és közműfejlesztési munkát végzünk el 120 hektáros területen. Mivel a terület ma már a város tulajdona, márciusban elkezdődtek a munkák, amelyek megalapozhatják a város jövőjét. A terveink szerint 2006-ig háromezer, 2010-ig újabb háromezer munkahelyet teremthetünk ebben a körzetben. Már hat-nyolc jelentkező van az ipari park területére. Ezek főleg szolnoki cégek, amelyek termelésüket bővíteni szeretnék, de jelentkezett egy szlovák műgyantagyár, egy holland bútorgyár, valamint egy német fóliagyártó cég is. Nő majd az iparűzési adó, magasabbak lesznek a város bevételei, s többet tudunk költeni olyan feladatokra, amelyek a közjót szolgálják. Ez persze akkor valósul meg igazán, ha a munkavállaló nem lesz kiszolgáltatott helyzetben, és sok lehetőség közül választva helyezkedhet el, a munkáltatónak pedig az lesz az érdeke, hogy a legjobbakat foglalkoztassa, így a bérek is emelkedhetnek. Az országos átlagbértől ugyanis még mindig jócskán el vannak maradva az itteni keresetek. Az elmúlt években a beruházók jóvoltából sok fejlesztés történt a városban, mintegy 15 milliárd forint értékben. Három új vállalkozás – egy olasz faipari, egy francia öntöde és egy amerikai bőrkiegészítőket gyártó társulás üzeme – mellett a kereskedelmi szolgáltató cégek is megjelentek a városban. Ezek körülbelül ezer munkahelyet teremtettek. Ez is jó mutató, de nem jelenti azt, hogy minden rendben van a foglalkoztatás terén: a kvalifikált munkaerő számára nincs elég munkahely.
– Budapesttől száz kilométer távolságra, közlekedési csomópontban fekszik a város. Mennyire tudnak ezzel az adottsággal élni?
– A közlekedési lehetőségeink az ipari parkhoz kapcsolódva a város központi szerepét felértékelik. A 4-es út négysávosítását részben a Széchenyi-terv segítségével az elmúlt kormány idején sikerült beindítanunk. Reméljük, hogy a jelenlegi kormány az úthálózat-fejlesztéssel kapcsolatos negatív elképzelései ellenére megvalósul a négysávosítás. Ez kardinális kérdés számunkra, hiszen a város elérhetősége közúton gyengének mondható. A vasúti átrakó-pályaudvar közép-európai léptékben is elég nagy, ott szintén elképzelhető egy logisztikai szolgáltató rendszer kialakítása, gyakorlatilag csak a raktárakat, csarnokokat kell a későbbiekben kialakítani. Nem elhanyagolható számunkra a légi közlekedés megteremtése sem. A katonai repülőtérre a polgári hasznosítás lehetőségét megkaptuk, így egy 503 milliós beruházással fogadó- és raktárbázist alakíthatunk ki. Egyébként az elmúlt négy évben összesen 20-22 milliárd forintos fejlesztés valósult meg a városban: környezetvédelmi beruházások, felszíni víz-, majd szennyvíztisztító építése. Megkaptuk a címzett támogatást a tartalék ivóvízbázis kialakítására is. A ciánszennyezéskor bebizonyosodott, hogy miután Szolnok a Tiszából nyeri a vizét, veszélyes helyzet alakulhat ki a folyó szenynyezésekor. Befejeződött a Hetényi Géza-kórház rekonstrukciója, az intézmény új műtőblokkot kapott. Felújítottuk a sportcsarnokot és a művésztelepet, és kollégium épült a városban.
– Megválasztása esetén milyen főbb célokat határoztak meg az új önkormányzati ciklusra?
– Továbbra is a munkahelyteremtő beruházások megvalósítását tartom a legszükségesebbnek. A másik terv az úthálózat fejlesztése, hiszen az utak állapota kívánnivalót hagy maga után, sok belvárosi és peremkerületi út rossz állapotú. A lakhatás kérdése is kiemelten fontos. Nyolcvan bérlakás épült az elmúlt ciklusban, most a volt laktanyát szeretnénk átalakítani hasonlóképpen, hogy újabb szociális bérlakásokat utalhassunk ki.
– Szolnok termálvizét milyen mértékben használják ki?
– Négy-öt lefojtott termálkút van a városban, tehát az adottságot valóban jobban is ki lehetne használni. Bár a város uszodái, strandja, s a Tisza szálló is a termálvizet veszi igénybe a szolgáltatásaihoz, valóban jóval több a vizünk. A Széchenyi-terv segítségével egy hatszázmillió forintos beruházással látványfürdőt szeretnénk a Tiszaligetben kialakítani. Szerintem négy év alatt olyan fejlődésnek indulhat a város, hogy utolérhetjük Kecskemétet, Debrecent és Nyíregyházát.
– Bizonyos forrásokat megnyitottak városuk előtt, s most félő: nem zárja-e el azokat a szocialista–szabad demokrata kormány. Részben talán ide tartozik az a nem is olyan régi hír, amely szerint az ön elődjét, Várhegyi Attilát meglepően súlyos ítéletet hozva marasztalta el a bíróság.
– A kérdésnek két része van. Az elsőt egyszerűbb megválaszolni, azaz nem hiszem, hogy bármely kormány a polgármester politikai hovatartozása miatt osztogatná a pénzeket. Eddig is a valóban megalapozott elképzelések politikamentesen élvezhettek támogatást. Nézze meg Egert és Nyíregyházát! Mindkettőnek szocialista polgármestere van, mégis sokat fejlődtek négy év alatt. A kérdés második részével kapcsolatban azt mondom: ismerve Várhegyi Attilát, meg vagyok győződve arról, hogy a lelkiismerete tiszta. A városért polgármesterként mindent megtett.