Géppisztolyokkal és robbanószerkezetekkel felfegyverzett csecsenek mintegy ötvenfős osztaga szerdán este ejtette túszul egy moszkvai színház több száz nézőjét és dolgozóját. Szakadár források szerint a terroristákat Movszar Barajev vezeti, akinek fivére – más információk szerint unokatestvére – Arbi Barajev hadúr tavaly esett el a csecsenföldi harcokban. Csecsen belügyi források azonban nincsenek meggyőződve Barajev ottlétéről. Saját közlésük szerint azt akarják elérni, hogy Oroszország hét napon belül vonja ki csapatait Csecsenföldről. Azzal fenyegetőznek, hogy felrobbantják az épületet, ha a kivezényelt belügyi csapatok rohamot indítanak, illetve ha nem teljesül a követelésük. A közvetítők és a megfigyelők valószínűnek tartják, hogy a terroristákat egy külső központból irányítják – ezt bizonyítja a fegyveresek látható határozatlansága is, az, hogy többször megváltoztatták álláspontjukat a tárgyaló felek személyéről. Több orosz megfigyelő is hajlik arra az álláspontra, hogy kapcsolat lehet a túszejtők és az al-Kaida terrorszervezet között. Moszkvában remélik, hogy a történtek hatására az Egyesült Államok többéves orosz követelés után felveszi a csecsen szakadárokat a nemzetközi terrorszervezetek listájára.
Kezdetben olyan hírek érkeztek, hogy nem hajlandók tárgyalni az orosz hatóságokkal, csak külföldi államok és szervezetek, köztük a Vöröskereszt, valamint az Orvosok Határok Nélkül humanitárius szervezet képviselőivel. Később viszont hajlandók voltak elfogadni tárgyalópartnernek Borisz Nyemcovot, a liberális Jobboldali Erők Szövetsége vezetőjét és Irina Hakamadát, a szövetség társelnökét. A fegyveresek végül az épületbe a humanitárius szervezetek képviselőit, Mark Franchettit, a Sunday Times moszkvai tudósítóját, és Joszif Kobzon ismert táncdalénekest, a duma képviselőjét engedték be. A külföldön maffiakapcsolatokkal is vádolt esztrádénekes egyébként láthatóan nagy becsben áll a túszejtők körében. A helyszínre, az orosz biztonsági erők által szoros gyűrűbe fogott színházépülethez sietett több ország moszkvai képviseletének vezetője, köztük Alexander Vershbow amerikai nagykövet és a Vöröskereszt moszkvai képviseletének vezetője is. Aszlanbek Aszlahanov az orosz törvényhozás csecsen képviselője, telefonon beszélt a túszejtőkkel, de nem sikerült megegyezésre jutnia. A nap folyamán a moszkvai csecsen diaszpóra több mint száz tagja jelezte segítségnyújtási szándékát. Többen jelezték hajlandóságukat, hogy helyet cserélnek túszokkal, mások azt ajánlották fel, hogy otthoni kapcsolataikon keresztül megkeresik a terroristák rokonait, hogy ők szólítsák fel hozzátartozóikat a foglyok elengedésére.
A kusza helyzetből fakadóan ellentmondó jelentések érkeznek a helyszínről. A túszok számát hivatalosan hétszázra teszik, ebből lapzártánkig az FSZB szóvivőjének állítása szerint harminchetet engedtek el. A fogva tartottak közül hetvenöt a külföldi. Felmerült, hogy három magyar is van köztük, a moszkvai nagykövetség azonban cáfolta ezt a hírt. A fogva tartottak között vannak amerikaiak, britek, kanadaiak, ausztrálok, németek, svájciak, franciák, dánok, lettek, moldávok, ukránok, türkmének, azerbajdzsániak, grúzok és bolgárok is.
Az épületből a rajtaütés óta többen kijutottak, a legtöbben az akció pillanataiban. Egy 15 éves fiút már szabadon bocsátottak csütörtök délelőtt, egy fiatalembernek pedig sikerült az épület második emeleti ablakából kiugorva elmenekülnie. Később három gyereket, egy brit állampolgárt és egy orosz nőt engedtek szabadon a terroristák, megtagadták viszont a hatóságok kérését, hogy élelmet és vizet juttassanak be az épületbe. Lapzártánkkor a színházban mintegy 500-600 túsz tartózkodott, és 40-50, robbanószerekkel felszerelkezett terrorista, akik egy benti közvetítő szerint egyre agresszívebben viselkednek és a foglyok kivégzésének megkezdésével fenyegetőztek. A közvetítők érezhetően csalódottan távoztak, s a terroristák elszántságát hangsúlyozták. A közvetlen tárgyalások is megszakadtak, miután a fegyveresek közölték, hogy csak a moszkvai hatóságok legmasabb rangú képviselőivel hajlandók szóba állni. Túszokat a délutáni óráktól már nem engedtek el. Azok megszökni sem tudtak, hiszen ilyenkor lőttek rájuk. A csecsen szakadárok internetes hírügynöksége, a kavkaz.org például azt jelentette, hogy egy túszt megöltek a fegyveresek, mert megpróbált kiszökni. A színházépület közelében állók több lövést hallottak az épületből, s a reggeli órákban robbanás is hallatszott a színház felől.
Közben egész Oroszországban megerősítették a fontos középületek védelmét, mert attól tartanak, hogy nem elszigetelt akcióról, hanem egy nagyobb támadássorozat kezdetéről van szó. Egyesek már ezzel hozták összefüggésbe a szentpétervári metró három bombariadóját is. A rendőrség lezárta a Kreml környékét. A Moszkvába bevezető utakon végletesen lelassult, szinte megbénult a forgalom, mert a rendőrség útakadályokat emelt.
Csecsen túszejtések.
1993. december – Fegyveresek diákokat ejtenek túszul egy rosztovi iskolában, és helikopteren Dél-Oroszországba viszik őket.
1994. május – Négy csecsen elrabol egy iskolabuszt Vlagyikavkaz és Sztavropol között.
1995. június – Több száz túszt ejtenek fegyveresek egy bugyonnovszki kórházban. A támadás és egy kudarcba fulladt kommandósakció következtében több mint százan meghalnak.
1995. szeptember – Orosz kommandósok megrohannak egy elrabolt buszt Mahacskalában, kiszabadítanak 18 túszt.
1996. január – Fegyveresek megszállnak egy orosz kompot a Fekete-tengeren, a törökországi Trabzon kikötőjénél.
1996. január – Túszokat ejtenek a dagesztáni Kizljar egy kórházában, aztán a foglyokat a csecsen határ menti Pervomajszkojéba viszik. Többnapos orosz–csecsen fegyveres összetűzés kezdődik, amelyben máig tisztázatlan számú ember meghal.
1997. április – Egy csecsen fegyveres elfoglal egy buszt, és 26 embert fogságban tart Dagesztán fő repülőterén.
2000. szeptember – Három csecsen négy túszt ejt a fekete-tengeri Lazarevszkoje üdülőhelyen.
2001. április – Fegyveresek megszállnak egy szállodát Isztambulban. A vendégeket „a csecsenföldi orosz katonai hadműveletek elleni tiltakozásul” fogva tartják. (MTI-SAB)

Újra féláron fagyizhat az ország!