Hány arcú lehet a szociáldemokrácia?
– Vannak, akik úgy vélik, hogy a szociáldemokrácia sokarcú szellemi áramlat. Ezzel a relativizmussal én nem értek egyet. Szerintem a szociáldemokráciának egységes lényege, gondolata van, amelyet a rövid távú politikai érdekek miatt nem lehet módosítgatni.
– Ezt csak azért kérdezem, mert jelenleg az MSZP, valamint több politikai erő is arra törekszik, hogy a saját maga számára lefoglalja ezt a jelzőt.
– Magyarországon szociáldemokrata párt 1890 óta működik, a kommunista mozgalomtól teljesen függetlenül. 1956-ban Nagy Imre, aki a reformkommunisták vezetője volt, tiszteletben tartotta a történelmi szociáldemokrácia önállóságát. Még abban is támogatta a szociáldemokratákat, hogy visszakapják székházukat és a sajtójukat. Más kérdés, hogy ha az MSZP most egy újkeletű, párhuzamos szociáldemokrata párttá kíván válni. Elvileg ezt megteheti, csakhogy ebben az esetben ezzel a törekvésével a követett politikai gyakorlatának is összhangban kellene lenni. Azonban éppen e téren komoly kételyek vannak. Az MSZP ugyanis nem a történelmi szociáldemokrácia irányát követi. A kádári MSZMP az 1918-ban alakult Magyarországi Kommunista Párt örököse, az MSZP pedig ebből a pártból jött létre. Reformkommunista pártként sem mondhatja magáról azt, hogy szociáldemokrata vonalat visz, hiszen a tőke törekvéseit korlátlanul támogató neoliberális gazdaságpolitikát folytat. Ennek ellenére a szociáldemokrata pártokat tömörítő Szocialista Internacionálé teljes jogú pártként felvette tagjai közé. Csakhogy: nem attól lesz az MSZP hiteles szociáldemokrata párt, hogy egy nemzetközi szervezet a tagjai közé fogadja. De még attól sem, hogy megnyeri a választásokat. A Szocialista Internacionálé eredetileg valóban a történelmi szociáldemokrata pártok nemzetközi szervezete volt. Ma már azonban nem az.
– Megváltozott a Szocialista Internacionálé szellemisége?
– Napjainkra egy olyan, vegyes összetételű tömörüléssé vált a Szocialista Internacionálé, amely nemcsak a volt kommunista utódpártokat, hanem még a harmadik világbeli diktatúrák pártjait is felvette tagjai közé. Úgyhogy most már inkább egyfajta népfrontmozgalommá alakult. Jelenleg a neoliberális irányzatot képviselő politikusok és pártok uralják. Ennek pedig megfelel a Magyarországon ugyancsak neoliberális elvek alapján működő MSZP.
– A nemzetközi szervezetben háttérbe szorult a történelmi irányzat?
– A történelmi jelző ideális körülmények között elhagyható lenne. Azért kell mégis feltüntetni, mert a volt reformkommunista pártok ugyancsak szociáldemokrata névvel kezdik magukat jellemezni. Nézze: a történelmi pártok a keleti blokk sok országához hasonlóan, 1990 óta Magyarországon is folyamatosan hátrébb szorulnak. Ennek sok oka van. A hazai rendszerváltást megelőző kerekasztal-tárgyalások során már eleve hátrányos helyzetbe kerültek az új pártmozgalmakkal szemben. Pártvagyonukat például nem kapták vissza, ami igen súlyos hátrányt jelentett. Én azt nem tartom tragikusnak, hogy az új pártmozgalmak a rendszerváltás után megerősödtek. Ettől még a kisebb történelmi pártok nyugodtan működhetnének, és a parlamentben egyfajta politikai igazmondó tükörképet állíthatnának a többi párt elé. 1990 óta ugyanis a korrigálás jócskán ráférne az úgynevezett baloldal politikájára.
– Szociáldemokrata szempontból hogy értékeli az MSZP politikáját?
– Az MSZP szociáldemokrata arculatát illetően kezdettől fogva komoly kételyeim vannak. Magyarországon a rendszerváltozás után olyan szélsőséges privatizálás ment végbe, amelyet szociáldemokrata szempontból egyszerűen nem lehet támogatni. A hazai ipar ilyen robbanásszerű felszámolását roppant károsnak tartom. Ezt még a rendszerváltás előtt, Németh Miklós kormánya indította el, de mégis az MSZMP tagságából létrejött MSZP nevével lehet ezt a folyamatot fémjelezni.
– Az Antall-kormány sem mérsékelte a privatizációs folyamatot.
– Ez igaz, csakhogy ők nem mondták magukról, hogy szociáldemokraták. A privatizáció azonban mégis a Horn-kormány alatt érte el a csúcspontját, hiszen kiterjedt a közművekre és a közszolgáltatásra is. Ennek a szélsőséges politikának a káros voltát pedig az egyre romló szociálpolitikai ellátás csak tovább fokozta. A Bokros-csomag eltörölte a családi pótlékot és a gyest, ami a közepesnél kevesebb jövedelemmel rendelkező embereket nagyon súlyosan érintette. Abban az időben még olyan elképzelés is felmerült, hogy a fizetett szabadságokat öszszevonják a betegszabadságokkal. Ez azonban már a liberális beállítottságú Alkotmánybíróságnak is sok volt, és megakadályozta a végrehajtását. A nyugdíjkorhatárt mégis szélsőséges mértékben emelték. Emlékezzen rá: a családos, gyermekeket nevelő asszonyok számára hét esztendővel emelték meg a nyugdíjkorhatárt. Ezt én kíméletlen intézkedésnek tartom. Furcsa, de így van: a rendszerváltás óta az első olyan kormány, amely megfékezte ezt a neoliberális rohanást, az Orbán-kabinet volt. Az előző, jobboldali kabinet a szociáldemokrata elvekhez közelebb állt, mint a jelenlegi, Medgyessy Péter által vezetett, vagy a korábbi, Horn Gyula által irányított MSZP-s többségű kormányok.
– A különböző szociáldemokrata irányzatok között az utóbbi időben egyfajta közeledési folyamat kezdődött. Elképzelhetőnek tartja az egymásra találásukat?
– A történelmi szociáldemokraták jelenleg három csoportosulásban vesznek részt. Az egyik a történelmi Szociáldemokrata Párt, amelyet fundamentális pártnak tartok. A másik a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, amelyik a történelmi hagyományaihoz méltó kezdete után sajnos jócskán eltávolodott ettől az irányzattól. Jelenleg az egykori MSZMP és a SZOT tisztségviselői vezetik. Elnöke Kapolyi László, aki most az MSZP parlamenti frakciójában foglal helyet. Az MSZDP-ben tehát napjainkra jócskán megritkultak a történelmi irányzathoz hű tagok. A harmadik csoportosulás a szociáldemokrácia történelmi hagyományait ápoló civil szervezetekből áll. Ezeknek a tagjai Szociáldemokrata Kerekasztal néven október 2-án egyeztető fórumot hoztak létre, amely a megosztott szociáldemokrata mozgalom belső feszültségét szeretné enyhítheti. Nagyon nehéz a közeledés, hiszen az előbb említett két pártnak egymással semmilyen kapcsolata sincs. Hasznosnak látom Szűrös Mátyás szerepét a történelmi szociáldemokraták körében. Jól emlékszem rá, hogy a Bokros-csomag megszavazása idején ő azon kevesek egyike volt, aki elutasította a megszorító törvényt. Sajnos az akkori MSZP-ből napjainkra majdnem teljesen kiszorultak a neoliberális irányzatot elutasító, másként gondolkozók.
– Szinte reménytelen vállalkozásnak tűnik, hogy egy esetleg magára találó szociáldemokrata mozgalom pénzügyi háttér hiányában az MSZP-vel szemben valódi alternatívát jelentő baloldali mozgalommá váljék.
– Megfelelő pénzügyi háttér és sajtótámogatás nélkül valóban nem lehet előretörni. Valamikor több mint húsz lapja volt a szociáldemokráciának, most egy sincs.
– Szűrös Mátyás szerint az új baloldali tömörülést a Centrum párt mintájára, a már meglévő pártformációk fölött kialakított ernyőszervezettel lehetne létrehozni. Egyetért ezzel az elképzeléssel?
– Ha a gazdasági és szociális trendet figyeljük, akkor nem zárhatjuk ki, hogy Magyarországon is megerősödik a történelmi szociáldemokrácia. Ha ugyanis folytatódik a neoliberális gazdaságpolitika, és a kis jövedelműek nem férnek hozzá a dráguló közszolgáltatáshoz, a privatizált egészségügyhöz, és az egyre költségesebb igazságszolgáltatáshoz, akkor tovább növekszik a társadalom kettészakadása, és elkerülhetetlenül fokozódik az elégedetlenség. Nem hiszem, hogy ez csak a jobboldali pártokat erősítené. Ezért esélyt látok arra, hogy a történelmi szociáldemokrácia feléled hazánkban. Egyetértek Szűrös Mátyással abban, hogy létre kell hozni az ön által említett egységes szervezetet. Remélem, előbb-utóbb az összes érintett felismeri ennek a fontosságát.
Patrióták Európáért
Totalitárius módszereket alkalmaz Brüsszel a Patrióták ellen
