Baszajev elismerte felelősségét

Samil Baszajev hadúr elismerte, hogy ő állt a moszkvai túszszedés hátterében, igyekezett ugyanakkor kimenteni Aszlan Maszhadovot, a szakadárok politikai vezetőjét. Moszkva ezzel szemben a teljes csecsen vezetőség felelősségét bizonygatja, s szeretné elérni, hogy az Egyesült Államok vegye fel a szakadár csoportokat a terrorszervezetek „feketelistájára”. Mindez új érvet ad Washingtonnak az Irak körüli alkuban, amelyről szó lesz a hírek szerint még novemberben megtartandó orosz–amerikai csúcson.

Biztos abban a túszszedők lehallgatott telefonbeszélgetései alapján az orosz vezetés, hogy Aszlan Maszhadov és Samil Baszajev áll a túszdráma mögött – ennek igazolására egy újabb felvételt is bemutattak. Nem zárja ki ugyanakkor, hogy a szakadár fegyveres csoportok lépéseket fognak tenni az elkövetkező időszakban, hogy megmentsék Maszhadovot „politikai játék céljára”.
Mindennek komoly politikai tétje is van, mert ha kétséget kizáróan bebizonyosodik Maszhadov érintettsége, akkor végleg elolvad a csecseneket övező, de erősen fogyóban lévő szimpátia. A szakadár vezetésre nehezedő nyomást mutatja már Maszhadov megbízottjának koppenhágai letartóztatása, de erre utal, hogy bezárták a hivatalosan el nem ismert Icskéria köztársaságának grúziai képviseletét, a litván missziót pedig bezárás fenyegeti. Washington is vizsgálja már annak a lehetőségét, hogy felvegye a nemzetközi terrorszervezetek listájára a csecsen csoportokat. Mindezt azonban megfigyelők szerint Moszkva Irakkal kapcsolatos magatartásától teszi függővé.
Egy kilométeres körzetben pusztított volna a detonáció, ha a terroristák felrobbantják a színház épületét. Vlagyimir Jeremin, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat kriminalisztikai intézetének igazgatóhelyettese beszámolt arról, hogy a túszejtők 120 kilogrammnyi robbanószert halmoztak fel a megszállt épületben, és 16 gránátot, gránátvetőt és 89 házi készítésű kézigránátot találtak náluk. Vlagyimir Vasziljev belügyminiszter-helyettes ezzel kapcsolatban a Novosztyinak azt emelte ki, nem volt egyszerű a robbantás megakadályozása. A robbanótöltetek egy részét az elektromos hálózathoz kötötték, de voltak akkumulátoros működtetésűek is. Ezen túl a tárgyalók minden látogatása után, vagy ha valakit elengedtek, megváltoztatták a töltetek helyét. Megjegyezte: a színházi központ építészetileg olyan, hogy néhány tartóelem felrobbantása a mennyezet leomlását okozta volna.
Egyre több kritika éri a színházból kiszabadított túszok evakuálásának megszervezését. Több mint száz autóbuszt és 405 rohammentőt vetettek be, a mentősök azonban arról számoltak be, hogy nem volt megszervezve, kiket melyik kórházba vigyenek. Az információhiány miatt több egészségügyi intézmény nem volt felkészülve gázmérgezésben szenvedők ellátására, hanem meglőtt sérültekre számítottak. Az egyébként az Alfa kommandó szempontjából sikeresnek tekintett akció körüli kommunikációs és szervezési hibák miatt a nagyvárosokban mintegy tíz százalékkal esett Putyin népszerűségi indexe is, a sajtóban pedig felmerült a belügyminiszter, a főügyész és a rendkívüli helyzetek minisztériumát vezető Sojgu felmentésének lehetősége is.

Továbbiak a 26. oldalon

Szűkülő nyilvánosság. A duma harmadik olvasatban is megszavazta az orosz sajtótörvény módosítását, amely megtiltja a terroristák szerepeltetését, illetőleg nézeteik propagálását a médiában. A jogszabály-módosítás értelmében tilos lesz információk közreadása a hasonló túszszabadító akciók részleteiről is.