Bizonytalan költségeink

A prágai NATO-csúcs után George W. Bush amerikai elnök úton Vilniusba megállt Szentpéterváron, ahol orosz kollégájával tárgyalt. A találkozón az elnök biztosította Vlagyimir Putyint, hogy Moszkvának nincs miért tartania a bővítéstől. A prágai csúcs tegnapi zárónapján összejövetelt tartott a NATO-békepartnerségi tanács.

Részben hibás kommunikáció eredménye az a bejelentés, miszerint a Honvédelmi Minisztérium az elkövetkező négy évben harmincmilliárd forintot költ a NATO-vállalások teljesítésére – értesült lapunk. Ettől függetlenül elképzelhető, hogy Magyarország néhány éven belül C–17-es amerikai óriásgépek és légi utántöltő gépek bérlésében vesz majd részt egy német, illetve spanyol vezetésű szövetségi program keretében.
A szövetségesi vállalásokkal kapcsolatos védelmi miniszteri nyilatkozat értesüléseink szerint azért nem szolgálhatott részletekkel, mert még folyik annak tervezése, hogy Magyarország pontosan mennyi pénzt tud áldozni ezekre a célokra. A kormányzat a NATO-elvárásoknak megfelelően nem kötelezettséget vállalt ezek teljesítésére, csak úgymond ígéretet tett rá. Túl sok elem bizonytalan még a magyar honvédelmi tervezésben a márciusban véget érő felülvizsgálat eredményeinek bejelentéséig. Igazából csak azt követően derül majd ki, hogy a kormányfő washingtoni látogatásán, illetve a prágai csúcson tett ígéretekből konkrétan mi valósítható meg – tájékoztatták lapunkat védelmi források. Amennyiben Magyarország tartani fogja magát a csütörtökön aláírt megállapodásokhoz, akkor valószínű, hogy a német vezetésű szállítógépprogram keretében Magyarország is részt vesz nagy kapacitású gépek bérlésében.
Alternatívák hiányában és az időkorlátok miatt szinte biztos, hogy a már gyártásban lévő és kipróbált amerikai C–17-es óriás szállító repülőgép mellett döntenek. A gépek bérlését az teszi szükségessé, hogy az európai tagállamok stratégiai szállítókapacitása elégtelen, amit az is bizonyított, hogy Németország képtelen volt csapatait Afganisztánba juttatni segítség nélkül. A gépeknek legkorábban 2004 végére, de semmiképpen nem 2006 után rendelkezésre kellene állniuk, hogy szállíthassák az új keletű NATO reagáló erő (NRF) csapatait. Magyarország a védelmi miniszter aláírásával vállalta még, hogy részt vesz (spanyol vezetés alatt) egy olyan programban is, amely többtucatnyi légi utántöltő gép bérlését célozza. Azt követően, hogy a Medgyessy-kormány levegőben tankolható Gripenekre jelentette be igényét, a kezdeményezésben való részvétel gyakorlatilag elkerülhetetlenné vált.
Helyszíni információink szerint a svéd vadászrepülőgépek ügye is szóba került Prágában, de ez is csak a bizonytalanság egy másik forrásának bizonyult. Addig ugyanis, ameddig a Honvédelmi Minisztérium új követelményeire nem érkezik meg a hivatalos svéd válasz, bizonytalan a program sorsa. A védelmi minisztérium értesüléseink szerint olyan taktikát kíván folytatni az ajánlat megtárgyalásakor, amely a költségek minimalizálását célozza, még olyan áron is, hogy egyes fontos képességek így kimaradnak a repülőgépből.
A NATO tegnap partnereivel való tanácskozással zárta a prágai csúcstalálkozót. Sor került a NATO– orosz, a NATO–ukrán és az euroatlanti partnerségi tanács ülésére is. Az oroszokkal közös szervezetnek ez volt az első ülése azóta, hogy Rómában aláírták a kapcsolatok új alapra helyezéséről szóló dokumentumot. Konkrét megbeszéléseket folytattak a terrorizmus elleni fellépésről, illetve arról, hogy hosszú távon miként lehet a szövetséges és orosz rakétavédelmi erőfeszítéseket összehangolni. A NATO tagállamai biztosították Moszkvát arról, hogy döntéseik nem irányulnak sem Oroszország, sem más partnerország biztonsági érdekei ellen.
A NATO–ukrán tanács külügyminiszteri szintű ülését beárnyékolták az ukrán elnök részvételével kapcsolatos nézeteltérések, amelyeket az iraki radareladásokra vezettek vissza. Leonyid Kucsma megérkezett ugyan Prágába, de hivatalos tárgyaláson nem vett részt, csupán az egyik díszvacsora vendége volt. Külügyminiszterének viszont válaszolnia kellett a Kolcsuga-botrány hullámai nyomán feltett NATO-kérdésekre.
Paradicsomot dobott George Robertson NATO-főtitkár felé két fiatal férfi, aki részt vett a csúcstalálkozót záró sajtóértekezleten. Mindkét rendbontó oroszul beszélt, s a rendezők szerint orosz újságíró-igazolvánnyal tartózkodtak a teremben. Oroszul azt kiabálták Robertson felé, hogy a NATO roszszabb, mint a Gestapo. Amikor elvezették őket, egyikük azt mondta a teremben lévő újságíróknak, hogy ők az orosz Nemzeti Bolsevik Párt aktivistái. A tegnap délután véget ért prágai NATO-csúcson ez volt az első incidens.
A magyar delegáció tagjai a tanácskozások mellett kétoldalú megbeszéléseket is folytattak, főként európai uniós kérdésekről. Kovács László külügyminiszter találkozott cseh és lengyel kollégájával, akikkel megállapodtak a laekeni tízek álláspontjának egyeztetéséről. A magyar diplomácia vezetője ezenkívül találkozott a görög, a spanyol, az olasz és a holland külügyminiszterrel is. Medgyessy Péter mások mellett a svéd, a dán, a portugál és a belga kormányfővel folytatott megbeszéléseket. A kormányfő a találkozók után úgy fogalmazott: jó esély van arra, hogy a csatlakozási tárgyalásokon felvetett magyar törekvések jelentős részét el lehet fogadtatni az Európai Unióval. Tárgyalópartnerei értésére adta, hogy a versenyfejezet terén kemény és következetes a magyar álláspont. Magyarország semmiféle visszamenőleges hatályú intézkedést nem tud elfogadni, amely hátrányos helyzetbe hozza azokat a munkáltatókat, akik nem kevés magyar munkahelyet hoztak létre és működtetnek.