Milyen konkrét felvetései lesznek a Fidesznek a Máért konzultatív tanácskozásán a státustörvénnyel kapcsolatban?
– Átvizsgáltuk a kormány javaslatait. A módosítások többsége számunkra is elfogadható, mivel azok az Európa Tanács Velencei Bizottságának ajánlásait, az Orbán–Nastase megállapodást és a törvény végrehajtási utasításait vezetik át a törvénybe. Azonban néhány ponton a javaslat a nemzetközi kötelezettségeinken túlmegy és elfogadásuk esetén visszalépést jelentenek. Ezért konkrét módosító javaslataink lesznek, amelyeknek célja a munkavállalási kedvezmények megtartása, az egyénekhez eljutó oktatási-nevelési támogatás megőrzése, és hogy a magyarigazolvány továbbra is egyértelműen alapfeltétele legyen a jogalanyiságnak. Ezen túl javasolni fogjuk, hogy a törvény tartalmazzon egy olyan paragrafust, amely megszabja, hogy a mindenkori magyar kormány a költségvetés hány százalékát költse a státustörvény végrehajtására. Erre azért van szükség, mert a Medgyessy-kormány jövő évi költségvetési tervezete gyakorlatilag lehetetlenné teszi a törvény végrehajtását. A költségvetéssel kapcsolatos kérdést így jellemezhetném: nemzetpolitikai Bokros-csomaggal van dolgunk.
– A kormány álláspontja szerint a kulturális és nyelvi identitás megőrzése lehet a kedvezménytörvény kizárólagos célja, s ezért szükséges a jogszabály tartalmi módosítása. Mennyiben elfogadható ez az érvelés?
– Az a furcsa helyzet alakult ki, hogy ez a jelenlegi külügyi kormányzat, valamint a határon túli magyarságért felelős kormányzati tisztviselők másféle nyilatkozatokat tesznek. Természetesen ez az álláspont számunkra elfogadhatatlan. A határon túli magyarságot érdemben, a teljes anyagi létet is felölelő módon kell támogatni. Identitásukat szülőföldjükön csak így őrizhetik meg. Azt hittem, a magyarországi politikai elit már túljutott azon, hogy a határon túli magyarság „folklór”-kérdés. Úgy látszik, tévedtem, és régi, elfelejtettnek vélt reflexek jelentek meg újra ezen a területen is. Amúgy a Velencei Bizottság ajánlása is lehetővé teszi az oktatáson és a kultúrán túli támogatást bizonyos keretek közt. Ezeket kellene nekünk is alkalmazni.
– Miként vélekedik Bársony András külügyi államtitkár azon kijelentéséről, hogy a hozzáférhető kedvezményeknek nem lehet feltétele a magyarigazolvány megléte?
– Remélem, egy magánvéleményről van szó, amely a kérdés nem ismeréséből ered. Természetesen nem csak az magyar a határainkon túl, akinek igazolványa van, de a törvény jogalanya viszont csak az lehet. Amúgy semmi értelme nem lenne a törvénynek, és biztos vagyok benne, hogy Bársony Andrásnak sem célja, hogy a magyarigazolvány elértéktelenedjen és pusztán egy üres papírrá váljon.
– A polgári kormányt a szomszédos országokkal való konzultációk hiányával vádolta az akkori ellenzék. Nemrég Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke felháborodásának adott hangot, amiért a Medgyessy-kabinet részéről még tájékoztatás sem érkezett a tervezett módosításokról. Mennyiben fogadható el ez az eljárás?
– A polgári kormány mindenkivel egyeztetett. Igaz azonban, hogy cselekedeteikor leginkább a Magyar Állandó Értekezlet döntéseit vette alapul. A kormányzat mostani eljárásáról annyit, hogy a november 11-i szakértői egyeztetésen kiderült, hogy a határon túli magyarok sem értenek egyet a kormányzati javaslatok egy részével. Megfelelő egyeztetés esetén ez elkerülhető lett volna. Jómagam nem örülök ennek az állapotnak. A Fidesznek nem lehet más célja, mint hogy a kormány, a határon túli magyarok és az ellenzék egyetértésre jusson és mihamarabb, még az idén elfogadjuk a módosítást a lehető legnagyobb konszenzussal. Az elhúzódó viták elkerülése érdekében a magunk részéről készek vagyunk az intenzív konzultációkra. Ugyanakkor azt is leszögezem: elvtelen kompromisszumra nem leszünk hajlandók, a törvény eredeti céljaitól való visszalépést nem fogunk támogatni. Ez ugyanis azzal járna, hogy a határon túli magyarok nem csupán a magyarigazolványból, hanem az anyaországból is kiábrándulnának.
Lengyelország
A varsói külügy a Vatikánnál tiltakozott két lengyel püspök miatt
