Elítélték Márai két üzlettársát

Két magyar vádlottat bűnösnek mondott ki a kölni bíróság Tasnádi Péter volt üzlettársa, Márai Péter perében. Harmat Imrét egy-, Katona Sándort másfél évi börtönbüntetésre ítélték. Az adó- és tb-csalással, valamint feketemunkások közvetítésével vádolt Márai ügyében pótnyomozást rendeltek el, ezért november 21-én kiengedték az előzetes letartóztatásból.

A két elítélt magyarról Márai védője, Knut Marel úgy vélekedett: taktikai megfontolásból több pontban beismerő vallomást tettek, hogy ezzel könnyítsenek helyzetükön. Ennek köszönhették ügyük gyors lezárását.
A német államügyészség szerint Márai 1995 és 2002 között tizenhét alkalommal sértette meg a munkaerő-foglalkoztatásról szóló német– magyar kormányszerződést: engedély nélkül vitt munkásokat Németországba, és ezzel üzletszerűen elkövetett bűncselekményt hajtott végre, s hamis adatok közlésére biztatta őket annak érdekében, hogy munkavállalási engedélyt kapjanak. A munkások után nem fizettek szociális járulékot.
A kölni bíróságon lapunk tudósítója megtudta: Márai szabadlábra helyezésének oka elsődlegesen arra vezethető vissza, hogy az ellene felhozott vádak bizonyítása nem volt átfogó és meggyőző. Márai védője szerint a vádhatóság munkatársai felületesen dolgoztak, és ennek megfelelően a bíróság pótnyomozást rendelt el. Knut Marel utalt arra, hogy a ügyészség vádiratának súlyponti tényállása újdonságot jelent a német igazságszolgáltatás számára. – A külföldi munkavállalókra vonatkozó törvény megsértése miatt még senkit nem ítéltek el, így ez a per precedensértékű eljárásnak mondható, amely aprólékos felderítést igényel – fogalmazott az ügyvéd.
Márai Péter útlevelét bevonták, s a november 21-én elrendelt lakhelyelhagyási tilalom szerint nemcsak az országból, hanem Észak-Rajna-Vesztfália tartományból sem távozhat. Knut Marel közölte: több magyar tanút is kihallgat majd a kölni bíróság, a per tehát elhúzódhat, túllépve a tervezett 2003. április végi befejezést.
Márai Péter egykori üzlettársa, az adócsalás, súlyos testi sértés, önbíráskodás miatt nem jogerősen 4 év, 6 hónap börtönbüntetésre ítélt Tasnádi Péter másodfokon lévő büntetőügyében a Legfőbb Ügyészség (LÜ) fellebbezésében a bűnszervezet létrehozása és működtetése bűncselekmény megállapítását kérte a Legfelsőbb Bíróságtól (LB). A vállalkozót akár tizenöt évi fegyházbüntetésre is ítélhetik, ha a bíróság is bűnösnek találja ebben a vádpontban. Az LÜ megalapozottnak tekinti az elsőfokú ügyészségi fellebbezés tényállításait, de ezekből álláspontja szerint a bíróság nem minden esetben vonta le helytállóan a jogi következtetést. Így több vádpont esetében a bűncselekmények minősítésének megváltoztatását javasolta az LÜ. Összességében súlyosabb fő-, illetve mellékbüntetést javasolt az ügyészség az LB-nek a december elején kezdődő tárgyalásra.