EU-tagság: hosszú távon előnyökkel jár

Hosszú távon előnyökkel jár az uniós tagság a csatlakozó országok számára, ezért inkább az a kérdés, hogy rövid távon, az elkövetkezendő években milyen előnyök és hátrányok érhetik a magyar gazdaságot – jelentette ki tegnap az Ecostat által szervezett konferencián Richter Sándor, az osztrák WIIW gazdasági szakértője. Egy prognózist ismertetve elmondta: a csatlakozás a jelenlegi tagok GDP-növekedésében 2010-ig 0,5, az újonnan belépők számára viszont nyolcszázalékos pótlólagos növekedést fog eredményezni. Hozzátette: nem lehet reális célul tűzni a magyar gazdaság számára az EU-szint utolérését. Hazánknak a következő években ki kell használni lehetőségeit, minél több támogatást kell megszereznie, hiszen kérdéses, hogy az „előnyökkel járó szegénység” meddig tart. Amenynyiben újabb bővítésekre kerül sor, addigra a most csatlakozó országok egy magasabb gazdasági szintre jutnak, s vélhetően már egyes támogatásokból nem részesülnek. Richter kiemelte: a magyar feldolgozóipar 1993 és 2000 között a csatlakozásra váró országok közül Lengyel- és Észtországot megelőzve a legdinamikusabb, 15 százalékos növekedést produkált, ami a jövőt illetően is bizakodásra ad okot. Kovács Álmos, a pénzügyi tárca helyettes államtitkára aláhúzta: a költségvetési hiány leszorítása az uniós és a monetáris uniós tagság szempontjából is fontos. Utóbbihoz történő csatlakozást a pénzügyi kormányzat 2007-re tervezi. Kritikus kérdésnek nevezte, hogy miként lehet az inflációs szintet komoly megszorítások nélkül csökkenteni.