Forráshiány a költségvetésben

Élesen bírálta a jövő évi költségvetés parlamenti vitájában tegnap az ellenzék a vidékfejlesztésre, a turizmusra, az autópálya-építésre és önkormányzatok támogatására vonatkozó fejezeteket. A kormánypárti képviselők közölték: módosító javaslatokat nyújtanak be az önkormányzati finanszírozás javítása érdekében.

n Munkatársunktól
Tönkreteszi a következő éveket az MSZP választási ígéreteinek teljesítése, a költségvetés és a fizetési mérleg hiánya soha nem volt ekkora. A reálkeresetek és a lakosság életszínvonalát befolyásoló egyéb mutatók egyaránt romlanak – jelentette ki Sümeghy Csaba (Fidesz). Úgy vélte, az uniós csatlakozásra váró tíz országnak az egyetlen lehetőség a beruházásokon alapuló fejlődés lenne. Azonban – folytatta – Magyarországról kivonulóban van a működő külföldi tőke, a magyar nagyvállalatok viszont semmiféle állami segítséget nem kapnak.
A tegnapi vitában több fideszes honatya kifogásolta, hogy jövőre nagymértékben csökken a vidékfejlesztésre, a turizmus támogatására szánt költségvetési forrás. Mádi László (Fidesz) közölte: a kis- és középvállalkozások felzárkózási esélyei jócskán csökkennek, az unióban a magyar vállalkozások így csak beszállítói lehetnek a nagy EU-beli cégeknek. Márton Attila (Fidesz) bírálta, hogy a költségvetés szerint 2003-ban mindössze 79 milliárd forintot irányoztak elő autópálya-építésre. – Kétséges, hogy ebből meg lehet építeni a kormány által ígért 800 kilométernyi autópályát.
Vitányi Iván (MSZP) kijelentette: szolidan, de tisztességesen nő a kulturális tárca költségvetése az ideihez képest. Kitért rá, hogy emelkedik az Operaház, a Nemzeti Színház és a filmművészet támogatása. Erre reagálva Halász János (Fidesz) cáfolta a tárca büdzséjének növekedését. Indoklásul elmondta: ha az idei költségvetésből levonjuk az egyházi terület 16 milliárdját, akkor 71 milliárd forintot kapunk, ami hétmilliárd forinttal több a jövő évi előterjesztés számainál. Halász szerint a tárca a költségvetés áldozatává vált.
Az önkormányzatok költségvetéséről az ellenzék azt hangoztatta, hogy 2003-ban ellehetetlenülnek a települések, mivel a normatív támogatások nem fedezik a közalkalmazotti és pedagógusbér-emeléseket. Babák Mihály (Fidesz) szerint a költségvetés egy vasat sem szán a közoktatás finanszírozására, mert a normatív támogatások csupán a felét teszik ki a béremeléshez szükséges mértéknek. A kormány ígéretei ellenére az egészségügyben csupán a túlélésre van lehetőség a jövő évi költségvetés alapján – szögezte le Csáky András (MDF). Elmondta: a kormány a költségvetés szerint kétmilliárd forintot juttatna 21 egészségügyi programra. Az MDF-es honatya attól tart, nem lesz forrás olyan fontos projektek folytatására, mint például az emlőrákszűrés. Élesen bírálta, hogy a gyógyító-megelőző tevékenységre fordított összegek nem emelkednek 2003-ban. – Az egészségügyi intézmények kényszerpályára szorulnának, és az elmúlt évhez képest három-négy százalékkal tudnának kevesebbet fordítani a tényleges tevékenységre – figyelmeztetett. Göncz Kinga, a szaktárca politikai államtitkára cáfolta, hogy a kormány leállította volna az emlőrákszűrést. A költségvetés általános vitáját lezárta a parlament.
***
SZDSZ-csomag: harmincmilliárd az ára. Az SZDSZ elnöke szerint elengedhetetlen a jövő évi költségvetési törvényjavaslat módosítása az önkormányzatok többlettámogatásához. Kuncze Gábor bejelentette: olyan módosító javaslatokat nyújtanak be a büdzséhez, amelyek 25-30 milliárd forinttal növelik ezeket az összegeket. Gy. Németh Erzsébet (MSZP) frakcióvezető-helyettes lapunk kérdésére elmondta: az idei költségvetés terhére el kell engedni a fővárosban a közlekedési társaság Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat felé fennálló 617 millió forintos tartozását. A BKV egy világbanki hitel miatt összesen 76 millió forinttal tartozik a központi költségvetésnek, az MSZP ezt is javasolja elengedni. A harmadik javaslat értelmében az állam átvállalja a BKV 32,3 milliárd forintos adósságát is. Bőhm András (SZDSZ) képviselő, fővárosi frakcióvezető módosító indítványa értelmében, ha az önkormányzatok saját forrásból beruházást vagy fejlesztést valósítanak meg, a költségek ötven százalékát visszaigényelhetik.