Sok tennivaló akad még, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszer vonatkozásában szorosabb együttműködés alakuljon ki Magyarország és Jugoszlávia között. Déli szomszédainknál, főként a Vajdaságban, rendkívül fontosnak tartanák, ha a náluk zajló privatizációs folyamatban minél több magyarországi befektető venne részt. Ám ezt nem csupán az élelmiszer-ipari cégek vagy a mezőgazdaság esetében hiányolják, hanem a kereskedelemben, valamint a szolgáltatásban is.
Szecsei István szabadkai közgazdász professzor, aki tegnap Szegeden részt vett a magyar–jugoszláv gazdasági fórumon, lapunknak elmondta: a privatizáció kezdetekor azt remélték, hogy a Vajdaságban élen járnak majd a magyar befektetők. Meglepődve tapasztalták, hogy helyettük inkább német, kínai, olasz és osztrák befektetők részéről nyilvánult meg érdeklődés, akik eddig 270 millió eurót hagytak az országban. Többre számítottak, ám ezért csak magukat hibáztathatják. A nemzetközi versenytárgyaláson az eladásra szánt cégek reális értékének ugyanis mindössze 20 százalékáról indul a licit, s nem egy esetben ennyiért meg is veheti a külföldi az adott céget. Szecsei is meglepődött azon, amikor például az új tulajdonos 41 ezer euróért az egyik több mint ezer holdon gazdálkodó termelőszövetkezet birtokába jutott. A szövetkezet mezőgazdasági gépeit, műhelyeit és gazdasági épületeit természetesen belekalkulálták a vételárba. A Magyar Kanizsai Seprűgyárat sem tudják eladni ennél lényegesen nagyobb összegért. Információi szerint 60 ezer eurót kérnek érte. Jugoszláviában idén kilencven céget szeretnének privatizácni, de Szecsei szerint ezeknek fele sem lel új gazdára. A jövő év első negyedében legfeljebb húsz versenytárgyalást fejezhetnek be.
Az agrártermelésről szólva a közgazdász professzor közölte: nem tartja kielégítőnek a két ország közötti együttműködést, mert az jóval elmarad attól a szinttől, amelyet a 80-as évek végén és még 1991-ben is lehetett tapasztalni. Szerbiában és a Vajdaságban egyelőre a vetőmag, a növényvédő szerek és a műtrágya képezi a Magyarországról származó importot, míg ők zöldségfélét, őrölt paprikát és tökmagot szállítanak hozzánk.
Szeri István, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a magyar befektetők visszafogottságát azzal magyarázza, hogy amíg Jugoszláviában nem lesz politikai stabilitás, addig kockázatosnak tartják, hogy ott beruházzanak. A vállalkozók megfogalmazták elvárásaikat, s abban a politikain kívül a gazdasági stabilitás is szerepel, valamint az, hogy Jugoszlávia foglalja el helyét végre az európai államok együttműködési rendszerében.
Egyre kevesebben kíváncsiak Magyar Péterre
