Kérdőjelek kísérik a Kreml európai nyitását

Eltér Oroszország és Európa véleménye a terrorizmus elleni harc kérdésében. Erre utal, hogy a hétfői brüsszeli csúcs után Vlagyimir Putyin a német kancellárnak tegnap újólag félresöpörte a csecsenföldi válság békés megoldását szorgalmazó nyugati tanácsokat. Az orosz elnök néhány órás norvégiai munkalátogatása keretében az e célból ide utazó Gerhard Schröderen kívül tárgyalt V. Harald norvég királlyal és Kjell Magne Bondevik kormányfővel.

Vlagyimir Putyin sikeresen jutott túl az ősz legnagyobb diplomáciai kihívásának számító brüsszeli csúcson. A tizedik EU– orosz csúcstalálkozón sikerült pontot tenni a kalinyingrádi problémára. Az orosz diplomácia saját győzelmeként interpretálja otthon, hogy az exklávé polgárai átmeneti időre úgynevezett egyszerűsített utazási dokumentummal közlekedhetnek az anyaországba. E technikai kérdést tehát hosszan tartó retorikai presztízscsatározások után megoldották a felek, súlyos tehertételtől szabadítva meg ezzel az épülő stratégiai együttműködést. „Kalinyingrád problémájának valódi megoldását azonban a régió szociális-gazdasági-politikai távlatainak stratégiai kidolgozása jelentheti csak” – mutat rá Irina Kobrinszkaja politológus. Mint kifejti, ez alapvetően Oroszország feladata, bár az Európai Unió erősen érdekelt abban, hogy anyagilag segítse a célok megvalósítását. Az utazás könnyítéséhez, a schengeni határ biztonságos zárásához például elengedhetetlen a vasúti közlekedés modernizálása, valamint a légi és tengeri kapcsolatok fejlesztése. A legfontosabb azonban Kobrinszkaja szerint az exklávé életszínvonalának legalább orosz szintre hozása. Ebben kulcsszerepet játszhatnak a befektetők, az európai és az orosz tőkének azonban itt ellentétesek az érdekei, hiszen mindegyik a másik irányú terjeszkedéshez igyekszik ugródeszkául használni Kalinyingrádot. E siker árnyékában minden eddiginél világosabban rajzolódtak azonban ki az Oroszország és Európa közötti – jelen pillanatban a terrorizmus elleni fellépés és a moszkvai túszdráma megítélése körül koncentrálódó – különbségek is. Jól példázza mindezt, hogy míg egy éve a Bundestagban ékes németséggel Oroszország európai értékeit ecsetelő Putyin levette a lábáról hallgatóságát, addig most a Schröderrel folytatott megbeszélést is a csecsen kérdés uralta. Míg Moszkva azt erősíti, hogy Csecsenföldön a terrorizmus világméretű hálózatával harcol, addig európai partnerei – jóval kevésbé megértően, mint az Egyesült Államok – az okok elemzését, a politikai megoldást szorgalmazzák. Apró részsikernek is alig tekinthető e téren, hogy egy dán bíróság kedden úgy döntött, november 26-ig továbbra is őrizetben marad Ahmed Zakajev, Aszlan Maszhadov szakadár csecsen elnök személyes küldötte.
Az Oroszország és az Európai Unió közötti szemléletbeli különbségre rávilágítanak a közös európai gazdasági térség kialakításának koncepciója körüli viták is. Moszkva részesedne az előnyökből, míg a kötelezettségek jóval kevésbé érdeklik, s nem nagyon mutat hajlandóságot az európai standardok átvételére sem. Így aztán egyelőre csak Oroszország Európa iránti stratégiai elkötelezettsége biztos, ám nyitott kérdés, hogy a közeledés útját mennyi idő alatt lesz képes bejárni.