László Csaba az államháztartás hiányának csökkentését nevezte meg a jövő évi költségvetés legfőbb feladatának a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón. A pénzügyminiszter a jövő évi költségvetés tervezetét ismertette, amelyet október 31-én, a törvényes határidő utolsó napján terjesztett be a kormány a parlamentnek.
Az egyensúlyi kiigazítás jegyében a kabinet az idei várható 3,5-4 százalékos gazdasági növekedés helyett 4-4,5 százalékot tervez jövőre – fejtette ki László Csaba. A fogyasztói árak öt százalékkal nőnek 2003-ban a 2002-es 5,5 százalék helyett, és az államháztartás GDP-arányos deficitje az idei 8,7 százalékról 4,5 százalékra csökken a tervek szerint.
A 2003-as költségvetés bevételi főösszege 4734,5 milliárd forint, kiadási főösszege 5303,5 milliárd forint, míg a deficit 569 milliárd forint lesz. Az idén elindult jóléti intézkedések (pl. a száznapos programok) fedezetét a kormány jövőre is biztosítja – mondta el László Csaba pénzügyminiszter.
Az is kiderül a tervezetből, hogy 2003-ban nem lesznek nagyszabású béremelések. A közalkalmazottak csak az idei béremelésük áthúzódó hatásaira kapnak fedezetet, a köztisztviselők is csak azt az illetményemelést kapják meg július 1-jétől, amely nekik a törvény szerint jár. A bírósági és ügyészségi dolgozók eredetileg január 1-jétől tervezett 50 százalékos bérfejlesztését elcsúsztatják, ők július 1-jétől és november 1-jétől kapnak egy 25-25 százalékos emelést. László Csaba szerint a versenyszférában tervezett visszafogott bérnövekedés segíti a vállalkozásokat. A pénzügyminiszter szerint az Érdekegyeztető Tanácsban kötendő megállapodás nem borítja fel a költségvetést, szavai szerint csak a minimálbér emelése jelentene problémát.
Kiadási oldalon a kormány arra törekedett, hogy az uniós források mellé a kormány biztosítsa a hazai önerőt. A kabinet a privatizáció felgyorsítását tervezi – mondta László Csaba. Az ebből származó bevételek terhére 100 milliárd forintos nagyságrendű összeget különítenek el az infrastrukturális célokra.
Jövő év januárjától 8,4 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, és megkezdődik a 13. havi nyugdíj fokozatos bevezetése is. 2003-ban egyhavi ellátásuk 25 százalékát kapják meg a nyugdíjasok, 2004-ben 50, 2005-ben 75 százalékát, egy teljes havi járandóságot pedig először 2006-ban folyósítanak majd ilyen címen számukra. A 13. havi nyugdíj – amely adómentes jövedelemnek számít – első részletének jövő évi kifizetése 32 milliárd forintba kerül, s mintegy 2,8 millió idős ember számíthat a pluszpénzre. Jövő év novemberétől a jelenlegi 20 százalékról 25-re változik az özvegyi nyugdíj összege. A későbbiekben a 30 százalék elérése a cél – mondta Csehák Judit, szociális, egészségügyi és családügyi miniszter. A költségvetéssel együtt a parlament elé kerülő szociális tárgyú törvények módosítása szélesíti a fogyatékossági támogatásra jogosultak körét. A súlyos mozgáskorlátozottaknál a segédeszköz használata már nem lesz feltétel, azok a látássérültek pedig, akik a vakok személyi járadékát kapták, minősítő vizsgálat nélkül térhetnek át a fogyatékossági támogatásra. A teljes vakságban szenvedők az ellátás magasabb összegére, azaz a nyugdíjminimum 80 százalékára lesznek jogosultak, míg az alig látók az alacsonyabb, 65 százalékos összeget kaphatják. A siketek pedig jogosultak lesznek akkor is, ha a halláskárosodásuk mellett a hangzó beszéd értése teljesen megmarad. A kiegészítő családi pótlék visszakapja korábbi nevét, a rendszeres gyermekvédelmi támogatást, s 4200 forintról 4600-ra emelkedik. Az ellátásnál megmarad a 13. havi juttatás.
A jövő évi költségvetésben nincs forrás viszont a nővérek hűségjutalmának bevezetésére. Ezzel kapcsolatban Csehák Judit azt mondta: több lépcsőben szeretnék ezt a támogatást bevezetni, elsőként nyugdíj- és egészségpénztárat hoznának létre a szociális területen és az egészségügyben dolgozók számára.
A jövő évre tervezett 4 százalékos nemzeti többletjövedelem felét – azaz 2 százalékot – az egészségügyben és a különböző szociálpolitikai intézkedéseknél használják fel. Csehák Judit ezt a 2 százalékot 350-360 milliárd forintra becsülte. Mint mondta: a 2 százalékból 1,3 százalék jutott jóléti intézkedésekre, az egészségügy pedig körülbelül 0,7 százalékkal, azaz mintegy 150 milliárd forinttal részesedik. Ez tartalmazza az ágazat megemelt béreinek jövő évi, több mint 120 milliárd forintos fedezetét is.
Fidesz: nadrágszíj-költségvetés. Varga Mihály (Fidesz) nadrágszíj-költségvetésnek nevezte a jövő évi büdzsé tervezetét. – A kormány jövőre semmit sem ígér, de azt be is tartja – fogalmazott a volt pénzügyminiszter, aki elképesztő nagyságúnak tartja az államháztartás ez évi 8,7 százalékos hiányát. Utalt rá: a törvényjavaslatban csak 8,4 százalékos hiány szerepel. – Szerdán a pénzügyminiszter elismerte, hogy a kormány törvénysértés állapotában van, hiszen az idén az államháztartási jogszabályban engedélyezett 5 százalékos mértéket meghaladó hiány várható – jelentette ki. – A Fidesz nem örül annak, hogy 2003-ban a beruházások volumene jelentősen csökken. Ez különösen igaz az útépítések és útfenntartások területén – mondta. Nehezen tartja elképzelhetőnek, hogy ilyen megszorítások mellett a ciklus végéig 800 kilométer autópálya épül. Kellemetlen emlékeket idéz fel – jelezte Varga –, hogy a kormány az állami vagyon jelentős mértékű értékesítésére készül, mintegy 400 milliárd forint értékben. – Rossz tapasztalataink vannak arról, ha az MSZP-kormány privatizál – fogalmazott, kilátásba helyezve, hogy a kabinet nemzetbiztonsági érdekeket is szolgáló stratégiai vállalatokat értékesít majd, többek között a Magyar Villamos Műveket, a Molt, a Malévet és egyes Volán-társaságokat. Varga Mihály utalt arra, hogy már Nyugat-Európában is az a közgazdászi álláspont válik uralkodóvá, hogy a stratégiai fontosságú vállalatokat állami kézben kell tartani. (MN)
Az agrárköltségvetésről a 11. oldalon
Oroszország
Front Robert C. Castellel – „Olcsóbban, de ugyanazzal az amerikai hegemóniával”
