Lovagregény

Miután az idén májusban a brit titkosszolgálatok eddig szigorúan bizalmasként kezelt dokumentumokat hoztak nyilvánosságra T. E. Lawrence-ről, a szigetország lakói újabb rejtéllyel voltak kénytelenek szembenézni: ki lehetett Lawrence titokzatos nőismerőse, Ruby Bryant?

Eddig is közismert volt, hogy közel-keleti kalandjai után a hősként ünnepelt hírszerző ezredesi rangban szerelt le a brit hadseregtől. Mivel azonban úgy érezte, a nagyhatalmak a párizsi békeszerződéssel elárulták az arab ügyet és ezzel a barátait, Lawrence a hírnév helyett a névtelenséget választotta: magas összeköttetései révén elintézte, hogy álnéven, altisztként szolgálhasson a légierőnél. Nagyon sokan próbáltak meg vele így is kapcsolatba lépni, mindhiába. „Nem vitatom meg senkivel a háborúban való részvételemet, nem is olvasok erről: az egész témakör visszataszító” – közölte a légierő postázójával, amikor megkérdezte tőle, miért nem válaszol a címére érkező levelekre.
A brit elhárítás, az MI5 májusban több dokumentumot nyilvánosságra hozott az egykori Foreign Office háború előtti aktái közül. Az egyik irat érdekes közjátékról tudósít. T. E. Lawrence hírét vette, hogy Korda Sándor, a világhírű filmrendező szeretné megfilmesíteni kalandos történetét. Lawrence azon nyomban tollat ragadott, és a következő sorokat írta Sir Philip Sassoon légügyi miniszternek: „Egy Korda nevű filmiparos bejelentette, hogy filmet szeretne forgatni Arábiai Lawrence címmel. Feltehetőleg rám gondolt, de nekem határozott véleményem, hogy egy ilyen film nem kívánatos. Így hát üzentem neki, hogy előbb talán velem kellene megvitatnia szándékait, mielőtt újra kinyitná azt a buta száját.”
Korda öt éven át próbálkozott filmötlete megvalósításával, míg aztán – gyaníthatóan jórészt T. E. Lawrence ellenállása miatt – feladta a kísérletezést. Korda eredeti ötleteit aztán az 1962-ben elkészített film dolgozta föl.
A közvéleményt leginkább érdeklő kérdés a dokumentumok nyilvánosságra kerülését követően az volt, hogy ki az a lány, akinek Lawrence – a bizalmas iratok szerint – rendszeresen átutalta sovány zsoldjának kétharmadát. Az újságcikkek titkos szerelmi kapcsolatról meséltek, ami azért volt kétszeresen is szenzáció, mert ezelőtt azt rebesgették, hogy a lovagi eszményekhez ragaszkodó, tiszta életű, spártai életmódot folytató férfiú homoszexuális hajlamai miatt nem barátkozott nőkkel. (Ebből csak annyi bizonyított, hogy Lawrence valóban nehezen teremtett kapcsolatot nőkkel, ám valószínű, hogy a történet továbbgondolása csupán rosszindulatú pletyka.)
A riportereknek, akik azon nyomban ellepték Bryant kisasszony utolsó ismert lakhelyének környékét, csalatkozniuk kellett. Az igazság ugyanis az, hogy Lawrence a légierő egyik tisztjének – akivel a motorkerékpárok iránti „szerelmük” okán került közeli barátságba – húgát segítette ilyen gálánsan. A háborús hős a légierő egyik bálján ismerkedett meg Miss Bryanttel, ám kiderült, hogy a hölgyre nem tett túl mély benyomást az akkor repülőtisztként szolgáló Lawrence. Ennek ellenére a lány története – Ruby Bryant fiatalon árvaságra jutott, mikor apja elesett az első világháborúban, édesanyja pedig belehalt a férje elvesztése miatti bánatába – annyira meghatotta, hogy felkarolta az árvát. Miss Bryant nevelőszülőknél élt, majd munkát vállalt, ám a kegyetlen bánásmód miatt veszélybe került az egészsége. Bátyja, Lawrence barátja kimenekítette a sanyarú körülmények közül, és a newarki légibázis közelébe költözött vele. Ekkor kezdte támogatni Lawrence is, ami lehetővé tette, hogy a lány titkárnőképzőbe járhasson. A támogatás egészen 1926-ig folytatódott, és nem sokkal később Ruby Bryant feleségül ment egy könyvelőhöz.
T. E. Lawrence 1935-ben banális motorbalesetben vesztette életét, néhány hónappal az esküvő után. A pénzbeli juttatásokról a titkos iratok nyilvánosságra kerüléséig senkinek sem volt tudomása.