Megújult és akciózik az Amnesty

Csaknem teljesen újjá kellett szervezni a világ legnagyobb emberi jogokkal foglalkozó csoportja, az Amnesty International (AI) magyarországi „fiókját” a mozgalom – holland és szlovén aktivistái – által a magyar rendőrség „brutalitását” bemutató tévéreklámok miatt. A részben valótlan információkra alapozó kampányért a magyar szervezet is a támadások – néha durva hangnemű – kereszttüzébe került. Emiatt mondott le a teljes elnökség – így összegezhető Fodor Márk, a AI magyar szervezete új elnöke lapunknak adott nyilatkozata. A tiszta lappal nekirugaszkodó magyarországi AI-csoport most az oroszországi emberi jogi állapotokra fókuszál, erre legutóbb az ország budapesti nagykövetsége előtti tüntetésen hívta fel a figyelmet.

Súlyos hiba volt, hogy az AI holland szervezete azt állította: „A gyermekek általában 5-6 éves korukban veszítik el tejfogaikat, míg a magyar rendőrségnek ez 24 óra alatt is sikerül” – jelentette ki Fodor Márk, hozzátéve: a holland aktivisták a magyar állam tiltakozására elismerték, hogy hibáztak, ezért a bocsánatkérés sem maradt el. Ezek után, ugyancsak a magyar rendőrség „durvaságait” bírálva következett az AI kampányfilmje a szlovén televízióban. – A holland fiaskó után ez az indokoltnál is méretesebb botrányt okozott Magyarországon – mondta Fodor. Az ügy miatt tíz alá csökkent a hazai Amnesty International tagjainak száma. A májusi közgyűlésen felállt öttagú elnökség – a magát kanadai magyarnak tartó – Fodor Márkot választotta elnöknek. Az első féléves elnöki mérleg: a magyarországi szervezetnek ma már hetven tagja van, tevékenységüket az AI londoni székhelyű nemzetközi titkársága koordinálja.
– A szervezetnél alapelv a pártatlanság és a függetlenség. Bizonyíték erre, hogy a fegyveres konfliktusokban egymásnak feszülő felek mindegyikének eljárását megvizsgálják emberi jogi szempontból, és bőven volt arra példa, hogy mindkét felet elmarasztalták – mondta Fodor. A szervezet elmarasztalta például a Palesztin Hatóságot és Izraelt, a Csecsenföldet megszálló orosz hadsereg brutalitását és a csecsenek magatartását a túszejtések miatt. Az USA afganisztáni eljárását is bírálták, ugyanakkor elítélték a tálibokat is.
Fodor Márk elmondta, hogy a világszervezet egyik legfontosabb célja a halálbüntetés eltörlése a földön. Külön kiemelte és elítélte azt az amerikai gyakorlatot, amely törvényesen megengedi a villamos árammal történő kivégzést, mert a több ezer volt erősségű áramütéssel végrehajtott halálbüntetés iszonyatos kínzásnak számít. Ezt még fokozza, hogy az elítéltek hosszú hónapokat töltenek a siralomházban a kivégzésre várva. Fodor szerint azért is elítélendő az amerikai gyakorlat, mert három halálra ítélt ügyéből kettőről utóbb az derül ki, hogy rossz ítéletet hoztak. Mint mondta, az AI vizsgálatai szerint az USA-ban ha valaki fehér bőrű embert öl meg, körülbelül négyszer nagyobb az esélye, hogy halálra ítélik, mint ha fekete bőrű lett volna az áldozat.
– Vagyis ez rasszista igazságszolgáltatási rendszerre utal – hangsúlyozta az elnök.
Fodor Márk emlékeztetett a szervezet erős magyar kötődésére, hiszen az emberi jogokért Amnesty International néven, 1961-ben mozgalmat indító Peter Benenson brit ügyvéd az első hat ügye közé felvette Mindszenty József szabad eltávozásának elősegítését a budapesti amerikai nagykövetségről.
A szervezet elnöke szerint a demokratikus berendezkedésű országoknak a diplomáciai kapcsolatokban is szem előtt kellene tartaniuk, hogy a hivatalos delegációt küldő államok milyen eredményeket tudnak felmutatni az emberi jogok védelme terén. Ez azt jelenti, hogy például amikor hazánkban járt Üzbegisztán köztársasági elnöke, ahol még alkalmazzák a halálbüntetést és ahol az államhatalom elnyomja a hívő mozlimokat, Fodor Márk szerint ezt szóvá kellett tennie az őt meghívó Mádl Ferenc köztársasági elnöknek és az őt fogadó Demszky Gábor főpolgármesternek. Fodor Márk reméli, hogy a meghívás nem Karimov elnyomó politikájának támogatását jelenti, és szóvá is tették az őt fogadó politikusok és állami vezetők az emberi jogi kérdéseket. És ezek után Karimov nyilván be is fog számolni arról magyar partnerének, hogy milyen lépéseket tett az emberi jogok érvényesüléséért hazájában.
Fodor elmondta: felajánlják az állami vezetőknek, hogy ellátják az AI-nél összegyűjtött információkkal és szeretnék elérni, hogy az ország a külpolitikai tevékenységekor az AI jelentéseit vegye figyelembe.
Kitért arra is, hogy az emberi jogi világszervezet most egy éven át az oroszországi állapotokra irányítja a közvélemény figyelmét, azért is, mert Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagja, befolyása a világpolitikára óriási, ezért példát kellene mutatnia. – Oroszországban napjainkban nagyon súlyosan megsértik az emberi jogokat – jelentette ki Fodor. Példaként említette, hogy az orosz családokon belül évente több mint tízezer nő ellen követnek el erőszakot, 2000-ben az áldozatok száma elérte a húszezret. Előfordult, hogy közlekedési rendőrök ittas vezetésért őrizetbe vettek egy nőt, majd közülük négyen megerőszakolták. Az áldozat hiába tett panaszt a bíróság előtt, a bíró nem foglalkozott a rendőrök bűnével. Később két rendőrt ugyan elítéltek, de rövid idő múlva amnesztiával szabadultak.
Oroszországban 18 éven aluli gyerekek igen hosszú időt töltenek rossz körülmények között előzetes letartóztatásban. Az állam törvényei nem követelik meg a kiskorúak, illetve fiatalkorúak kihallgatásán gyám, szülő vagy ügyvéd jelenlétét.
Egyes börtönök olyan zsúfoltak, hogy a rabok felváltva alszanak. Előfordul, hogy a rendőrök brutálisan megverik a fogvatartottakat. Nincs szigorú szabályhoz kötve, hogy a gyanúsítottak 48 órán túli előzetes letartóztatásáról bíróság döntsön, így előfordul: a gyanúsítotton a verés nyomait a bíró nem láthatja.
Az AI szeretné elérni, hogy a rendőri kínzás vádját ne az áldozatoknak kelljen bizonyítani, hanem a brutalitással megvádolt hatósági emberek tisztázzák magukat.
– Oroszországban a rendőrhatóságok a kisebbségek elleni támadások ügyét nem minden esetben hajlandók kivizsgálni – állította Fodor Márk. Hozzátette: előfordult, hogy szudáni menekültet szkinhedek vertek meg és a rendőrség nem akarta elfogadni a rasszista indítékot.
Az AI jelentése szerint tádzsik kisebbséghez tartozókat orosz rendőrök vízzel töltött műanyag palackokkal vertek meg. Sőt a fogva tartott menekülteket úgy kínozták meg, hogy gázálarcot húztak a fejükre és megakadályozták a levegővételt.
– Az orosz–csecsen fegyveres konfliktus is számos emberi jogi kérdést vet fel – folytatta Fodor Márk. A megszálló orosz hadsereggel szemben az egyik leggyakoribb csecsen vád, hogy eltüntetnek embereket, akiket – a szemtanúk állítása szerint – utoljára akkor láttak, amikor a rendfenntartó erők elvezették őket. A katonaság tagadja, hogy őrizetükben lennének az „eltűntek”, később pedig csak a holttestük kerül elő – vagy még az sem.
– Csecsen oldalon szintén durván megsértik az emberi jogokat. Gyakori az emberrablás, a túszejtés és a foglyok kivégzése – hangoztatta az AI magyarországi elnöke.

Fodor Márk huszonhét éves, Kanadában született, négy évvel ezelőtt jött haza. Az ontariói Guelph Egyetemen szerzett növénybiológusi diplomát, speciális szaktudását 2001-ig a Magyar Tudományos Akadémia növényvédelmi kutatójaként hasznosíthatta, jelenleg munkanélküli. Az Amnesty International magyar szervezetében tiszteletdíj nélkül, társadalmi munkában dolgozik. Fodor Márk az elmúlt négy év alatt szinte tökéletesre csiszolta magyar- nyelv-tudását.