Nastase keményít, Dzurinda enged?

Az elmúlt tizenkét év tapasztalatai alapján semmi meglepő nincs abban, hogy egy „magyar ügy” kapcsán a román és a szlovák politikai csúcsvezetés megint összefog. Adrian Nastase és Mikulás Dzurinda varsói találkozója a Magyar Állandó Értekezlettel (Máért) szinte egy időben zajlott le, tehát a két kormányfő megbeszélése a státustörvény módosítása ügyében akár időszerűnek is tűnhetett.

Nastase azt nehezményezte, hogy késik a jogszabály átalakítása, akárcsak a kétoldalú konzultáció Bukarest és Budapest között. A román miniszterelnök kijelentette: „Nem szeretnénk, hogy kész tények elé állítsanak bennünket, és biztosak akarunk lenni abban, hogy a módosítások szövege tiszteletben tartja az európai követelményeket, s a törvénynek nem lesz területen kívüli hatása Romániában.” A román és a szlovák miniszterelnök megegyezett abban, hogy közös álláspontot alakítanak ki az ügyben. Nastase azt szorgalmazta, hogy a problémák megoldásáig ne hagyjanak sok időt eltelni, mert az a halogatás látszatát keltené. „Amiről mi megállapítottuk, hogy ellenkezik a román állam szuverenitásával, azt nem fogadjuk el sem most, sem egy hét múlva, sem három hónap múlva” – keménykedett Adrian Nastase az általa „nagyon szigorúnak” nevezett kérdés kapcsán. A Rompres hírügynökség szerint a bukaresti kormányfő a fentiekről non paper feljegyzést küldött magyar kollégájának.
Minden remény megvan arra, hogy a jövő héten esedékes magyar–szlovák kormányfői csúcsértekezleten lezáruljon a kedvezménytörvény körül kialakult vita – bizakodnak a Magyar Koalíció Pártja (MKP) vezetői és a Szövetség a Közös Célokért Polgári Társulás alapító tagszervezeteinek tisztségviselői. E remény abból fakad, hogy a MKP a Máért budapesti ülésén gyakorlatilag azt az álláspontot képviselte, amiről Bugár Béláék előzetesen konzultáltak Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnökkel. Ez derült ki azon a találkozón, amelyre tegnap került sor a Csemadok pozsonyi székházának nagytermében, s amelyen az MKP vezetői a kedvezménytörvény módosításáról tájékoztatták a Szövetség a Közös Célokért elnökségét, illetve a szövetség információs irodáinak eddigi munkájáról számoltak be a magyar párt vezetőinek. A szövetség ez idáig több mint 54 ezer magyarigazolvány kérelmezőjét segítette az ügyintézésben, ami a felvidéki magyarság több mint tizenkét százalékát jelenti. A tárgyaló felek szerint nagyobb érdeklődésre számítottak, de bíznak abban, hogy miután tisztázódnak a vitás kérdések Budapest és Pozsony között, a kérelmezők száma is nőni fog. Ez azért is várható, mert a felvidéki magyar szülők körében elvégzett felmérés szerint sok a rászoruló család, amelynek az oktatói-nevelői támogatás megszerzése komoly tehermentesítést jelent, különösen a tanévkezdéskor, amikor is egy-egy gyermekre a kiadások meghaladják akár az ötezer koronát, azaz mintegy harmincezer forintot. A szlovák kormány részéről még nem értékelték a Máért által elfogadott, illetve támogatott módosításokat, a külügyminisztérium szerint csak a dokumentumok teljes ismeretében kerülhet sor azok értékelésére. A szlovák fél bízik abban, hogy a magyar kormány, illetve a Külügyminisztérium még Mikulás Dzurinda budapesti, november 26-ára tervezett útja előtt eljuttatta Pozsonyba a módosítás tervezetét, hogy a két miniszterelnök érdemi tárgyalásokat folytathasson a magyar kedvezménytörvényről.
***
dasági félelmek.ajdasági magyarokat jelenleg inkább az foglalkoztatja, hogy hogyan fognak Magyarországra utazni a jövő év második felére tervezett vízumkényszer bevezetése után, mint az, hogy milyen kedvezményekben részesülnek a státustörvény módosítása után. Örömmel vették tehát, hogy Budapest keresi a megoldást erre a problémára. A vajdasági magyarok mindazonáltal nyugtalanok. Tartanak attól, hogy a kormánynak nem lesz lehetősége, módja és ereje megnyugtató választ találni a problémára. A rendezés felkutatására mindössze fél év maradt hátra. (S. I.)