Kovács László interjút adott a minap egy külföldi lapnak. Igen sok szamárság volt az elhangzottakban, a melldöngetéstől a demagógiáig, ami csak létezik a palettán. A legérdekesebb az volt, amikor Kovács László a riporter kérdésére azt válaszolta, nem akarja sem a nemzeti, sem a polgári fogalmat, illetőleg szóhasználatot átengedni a Fidesznek, meggyőződése ugyanis, hogy mindkettő egybecseng a baloldallal. Míg zajlott az interjú, nem szakadtak le a Köztársaság téri pártház traverzei, a kárpit sem szakadt ketté, ellenben a gondolkodó ember elgondolkodott. Hogyan lehet az, hogy ez a Kovács, aki annak idején kollégáival a dísztribünről integetett lefelé május elsején, akiknek országlásakor polgári neveltetésről sem lehetett beszélni, most ily lelkesen kiáll a polgári, nemzeti jelzők mellett?
Nemzet és szocializmus? Csak össze ne hozzam a két szót, s legyen belőle nemzeti szocializmus...! Mondom, kapitális szamárságok hangzottak el ebben az említett interjúban, azóta is hasát fogja a lap olvasótábora.
És ő a Magyar Köztársaság külügyminisztere! Kovács László…
Egyre kevesebben kíváncsiak Magyar Péterre
