Nemzetközileg védett egyháztámogatás

Az SZDSZ kezdeményezi, hogy január 1-jén ne lépjen életbe az a törvény, amelyik az egyházak költségvetési támogatását a népszámlálási adatokhoz kötné, hanem a jelenleg is hatályos jogszabály maradjon életben, amely a személyi jövedelemadókból felajánlott 1 százalék alapján osztja szét az egyházaknak juttatandó összeget. Mindezt Fodor Gábor szabad demokrata képviselő jelentette be minapi sajtótájékoztatóján. Szerinte az előző, polgári kormány idején alkotmányellenes módon született meg az a törvény, amelyik a népszámlálás adatai alapján állapítaná meg az egyházi támogatás összegét. A szabad demokrata politikus beszámolója szerint az eredeti állapot visszaállítását szorgalmazó javaslatával előzetesen több szocialista politikus is egyetértett, és azt az egyházak többsége is támogatja. Az ügy előzménye: október 29-én 19 közéleti személyiség, s néhány kisegyház és civil szervezet közösen, nyílt levélben szólította fel Medgyessy Péter miniszterelnököt, hogy még az őszi parlamenti ciklus során indítványozza a január elsején életbe lépő törvény hatályon kívül helyezését. A kisegyházak attól tartanak: a változtatás után anyagilag rosszabb helyzetbe kerülnek.
Semjén Zsolt, az előző kormány egyházi ügyeit irányító helyettes államtitkár lapunknak elmondta: méltánytalannak tartja, hogy ha csak azok mondhatnának véleményt az egyházak támogatásáról, akik személyi jövedelemadót (szja) fizetnek, hiszen így a rendelkezők köréből részben vagy egészben ki vannak rekesztve a nyugdíjasok, a földművesek, a kis jövedelműek és a nagycsaládosok. Semjén szerint az előző kormány egyfelől arra törekedett: az szja-t fizetők számára biztosítsa, hogy az egyházukat továbbra is támogathassák, másfelől az szja-t nem fizetők véleményét is figyelembe vegye a támogatási rendszer. Ezt Semjén szerint háromféleképpen lehet megoldani. Az egyik a jelenlegi egyházügyi államtitkár, Szalay István által szorgalmazott, nyilatkozókártyás rendszer lenne. Semjén szerint ez a megoldás tengernyi adminisztrációs munkát okozna, ezenkívül a bevezetése felemésztené az egyházak között elosztható összeget. Mint fogalmazott: ha a kártyát azonosító- kóddal is ellátnák, akkor az adatvédelmi szempontból több mint aggályossá válna. Ha pedig nem látnák el ilyen kóddal, akkor az egyfelől ellenőrizhetetlenné tenné a rendszert, másrészt pedig maga után vonná, hogy bizonyos szekták a lakosság zaklatása mellett megpróbálnák felvásárolni a nyilatkozókártyákat. Semjén szerint a második lehetőség egy reprezentatív szociológiai felmérés, ez azonban kevésbé pontos, és lényegében megegyezik a népszámlálási adatokkal. A polgári kormány ez utóbbit választotta, mert a olcsó és pontos; adatvédelmi, alkotmányos szempontból támadhatatlan. Hozzátette: az 1997-ben megkötött magyar–vatikáni megállapodás úgy rendelkezett: a felek az egyszázalékos modell működését négyévente áttekintik. Az Apostoli Szentszék és a Magyar Köztársaság között ennek alapján jött létre 2001-ben az a megállapodás, amelyik a január 1-jén hatályba lépő törvény nemzetközi szerződésben rögzített alapja. Ezen csak a felek együttes akaratából lehet változtatni.