Politikai döntés az APEH-nél?

Bár a vizsgálat során számos bűncselekményre utaló jel merült fel, az APEH szeptemberben megszüntette az MSZP egykori, időközben fantomizált informatikai cége ügyében a nyomozást. A váratlan döntés kapcsán még az ügyészségnek is kétségei vannak. Az adóhivatal elnöke új kommunikációs stratégiára hivatkozva nem adott felvilágosítást az eljárásról.

Az APEH Bűnügyi Igazgatósága szeptember 6-án megszüntette azt a nyomozást, amelyet még a kormányváltás előtt rendeltek el az MSZP volt cége, a Kime-Net Kft. fantomizálása, illetve a vállalkozás körül gyanítható visszaélések miatt – értesült a Magyar Nemzet. Neve mellőzését kérő hivatali forrásunktól tegnap megtudtuk azt is, hogy a Fővárosi Főügyészség nem találta meggyőzőnek az adónyomozók indokait, ezért vizsgálatot kezdeményezett a megszüntető határozat kapcsán. Elképzelhető tehát, hogy az ügyészség a nyomozás ismételt elrendelésére utasítja majd az APEH-et. Információink szerint a bűnügyi igazgatóság a lezárásról szóló határozatában kitért arra, milyen nyomozati cselekményeket folytattak le, ám a bizonyítékok értékelése nem történt meg. Az adónyomozók anynyit jegyeztek meg, hogy több személy felkutatása nem járt sikerrel.
A Magyar Nemzet a napokban nyomozati információkra, illetve egy elsőfokú bírósági ítélet összevetésére hivatkozva közölte, hogy jórészt ugyanazokat a görög strómanokat használták fel az MSZP egykori pártvállalkozása, a Kime-Net Kft. fantomizálásához, akik szereplői voltak egy szocialista politikus által megszervezett csalássorozatnak.
Emlékezetes: a Kime-Net Kft.-t az MSZP alapította a rendszerváltozás után, majd a párt eladta a céget az addigi ügyvezetőnek, a több más MSZP közeli cégben is érdekelt Váczi Péternek és két dolgozónak. A kft.-t 1995-ben egy görög személynek adták tovább, egy forintért. A vállalkozás ezzel fantomizálódott, hiszen éveken át sem a székhelyén – egy általános iskolában –, sem képviselői útján nem lehetett elérni. A cégiratokból kiderül, hogy a társaság a hazai görög kolónia egyes tagjai között több ízben is gazdát cserélt, ám e tulajdonoscserék bejegyzését elutasították.
Megtudtuk, hogy a Magyar Nemzet riportja apropóján indult APEH-nyomozás fényt derített arra: közel ötvenmillió forintnyi köz- és egyéb tartozást halmoztak fel a cégvezetők, és a kft.-t különféle gazdasági visszaélésekre használták fel. Az eljárás során a beidézett görögök azt vallották: ők csupán strómanok voltak, mindent Kiss Péter utasítására tettek. Kiss több olyan cégben felbukkant, amelyben Váczi Péter, az MSZP által kinevezett Kime-Net kft.-s ügyvezető tulajdonosként vagy vezetőként tűnt fel.
Kiss Pétert ugyanakkor nem jogerősen négy év börtönbüntetésre ítélte a bíróság abban perben, amelynek elsőrendű vádlottja Andráskó József, a budakeszi MSZP-szervezet volt elnöke, Nikolits István egykori szocialista titokminiszter kampányfőnöke. A bíróság megállapította, hogy Andráskó – aki első fokon szintén négy év börtönt kapott – többször, hamis adatokkal működő cégek részére több százmillió forint összegű exporttámogatás visszaigénylésében vett részt. A per során kiderült: Kiss Péter Andráskó irányításával vett részt a csalássorozatban, s ahhoz részben ugyanazokat a görög strómanokat használta fel, akik a Kime-Net Kft. körüli viszszaélésekben is feltűntek.
*
Ha bűnügyről van szó, a közvéleménynek alapvető joga, hogy megismerkedjék a részletekkel – mondta lapunknak Szent-Iványi István, az SZDSZ képviselője. A politikus a Kime-Net Kft. esetéhez nem kívánt hozzászólni, leszögezve, hogy a témáról nincsenek pontos ismeretei. Varga Mihály volt fideszes pénzügyminiszter kijelentette: önmagában nem gond, ha egy büntetőeljárás részleteit annak lezárása előtt bizalmasan kezelik a hatóságok. Ellenben nagy baj, ha nem hajlandók elárulni, hogy egy vizsgálat egyáltalán lezárult-e. – Félő, hogy a hallgatás a figyelemelterelés célját szolgálja – tette hozzá.
Herényi Károly, az MDF szóvivője szerint ellentmondásossá teszi Keller László (MSZP) üvegzsebprogramját, hogy akkor, amikor egy MSZP közeli cég miatt kell vizsgálódni, az APEH elnöke semmiféle információt nem hajlandó kiadni az eljárásról. – Elvárható, hogy a különféle állami hivatalok, egyenlő mércével mérve, minden lehetséges információt megosszanak a nyilvánossággal – szögezte le. – Az APEH-nek két szempontot egyszerre kell figyelembe vennie: a nyilvánosság minél szélesebb körű tájékoztatásának kötelezettségét és a személyes jogok védelmét – mondta Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője. Úgy vélekedett: a bűnvádi eljárás tényét nem szükséges titokban tartani.

Jogi esetek. A választások második fordulója után a Fővárosi Főügyészség szinte azonnal megszüntette Balázsi Tamás, a vecsési MSZP-szervezet volt vezetőjének előzetes letartóztatását. A vecsési számlagyárként elhíresült adócsalási ügyben fiktív bizonylatok kerültek elő az MSZP Köztársaság téri pártszékházában is. A valótlan tartalmú számlák összértéke tavasszal meghaladta a tízmilliárd forintot. Ugyancsak a választások után a rendőrség lezárta Medgyessy Péter lobbiügyét. A befolyással üzérkedés gyanúja miatt indult nyomozás során a miniszterelnököt ki sem hallgatta az Országos Rendőr-főkapitányság.