Továbbra sincs válasz Irakból

Szaddám Huszein elnökre hagyta tegnap a végső döntést az iraki parlament az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata ügyében, miután a képviselők hétfői megbeszélésükön a határozat elutasítását tartották kívánatosnak. Szaadun Hammadi parlamenti elnök újságíróknak elmondta: felhatalmazzák az ország legfelsőbb vezetését, hogy „tegyen meg minden olyan lépést, amelyet szükségesnek lát, hogy megvédjék az országot”.

A parlament ki fog állni e döntés mellett, bármi legyen is az – idézte őt a Reuters hírügynökség. Ez előtt nem sokkal Udaj Huszein, az elnök idősebb fia az ENSZ BT határozatának elfogadása mellett kardoskodott. A Fehér Ház szerint nem egyéb „puszta színjátéknál”, hogy az iraki parlament egyhangúlag elutasította az ENSZ BT határozatát. George W. Bush kijelentette: az iraki diktatúrában semmit nem jelent a parlament szava.
A francia diplomácia vezetője tegnap félreérthetetlen nyíltsággal figyelmeztette az iraki vezetést: ha nem fogadja el a Biztonsági Tanács által szabott feltételeket, elkerülhetetlenül háborúval kell szembenéznie. Dominique de Villepin külügyminiszter a France-Inter rádióadónak nyilatkozva kijelentette: amennyiben Szaddám Huszein iraki elnök nem engedelmeskedik, azaz nem tesz eleget kötelezettségeinek, nyilvánvalóvá válik az erőszak alkalmazásának jogosultsága.

Dzsalal Talabani kurd vezető szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata csak elodázza a háborút, de nem zárja ki azt. Sajtójelentések szerint ugyanakkor Washington kész megvédeni a kurd területeket Szaddám Huszeinnel szemben.
Rolf Ekeus, a korábbi iraki ENSZ-ellenőrök vezetője egy tévényilatkozatban azt tartotta fontosnak, hogy az ellenőröket munkájuk során ne sürgessék mielőbbi eredményekre, mert az alapos vizsgálatokhoz időre van szükségük. A BT-határozat február 21-re várja az előzetes ellenőri jelentést, Ekeus azonban sugallta, lehet, hogy ennél több időre lenne szükség.
Egy békeharcos orvosszervezet becslései szerint egy hagyományos eszközökkel vívott iraki háborúnak csaknem félmillió halálos áldozata lenne. A háború megelőzésére alakult orvosi szövetség (MAPW) által nyilvánosságra hozott tanulmány azt állítja, hogy egy amerikai kezdeményezésű háború első három hónapjában legkevesebb 48 ezren halnának meg, de ez a szám 260 ezerig emelkedhet. A konfliktus következményeinek további 200 ezer halottja lehet. A kedden az ausztrál parlament előtt ismertetett elemzés szerint, amelyet később Londonban és Washingtonban is nyilvánosságra hoznak, amennyiben nukleáris fegyvereket is bevetnek, a halottak száma akár a négymilliót is elérheti. A tanulmány szerint a Szaddám Huszein lefegyverzésére küldött, amerikai vezetésű koalíciónak legalább 5000 halottal kell számolnia. Szaddám Huszein rendszerének megdöntése után több hónapos amerikai katonai kormányzás, majd legalább kétéves nemzetközi polgári felügyelet alá helyeznék Irakot – ilyen értesüléseket közölt washingtoni kormánykörökre hivatkozva a amerikai The Wall Street Journal európai kiadása.