Az államtitkár szerint a jogszabály változtatásai nyomán a kedvezménytörvény nem csonkul majd, s érintetlen marad az az elv, amelynek alapján több mint kilencvenszázalékos parlamenti támogatottsággal elfogadták. Szabó Vilmos elmondta: további egyeztetések következnek a határon túli szervezetekkel és a szomszédos országokkal. A kedvezményes munkavállalás valamilyen formában mindenképpen a törvény része marad – hangsúlyozta. Az oktatási-nevelési támogatásokat illetően az államtitkár elmondta: a magyar és a szlovák álláspont továbbra is távol áll egymástól. Nem tartotta ugyanakkor kizártnak, hogy Magyarország egy külön megállapodásban rendezi Pozsonnyal a támogatások kapcsán felmerült nézeteltéréseket.
Konszenzus alakult ki arról, hogy a munkavállalási kedvezményt elvi lehetőségként benne kell hagyni a törvényben, ennek részleteit viszont nemzetközi szerződések szabályozzák majd – nyilatkozta a hétfői, budapesti egyeztetésekről Nagy Zsolt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ügyvezető alelnöke. Korábban Bársony András külügyi államtitkár arról nyilatkozott, hogy e támogatás kiosztásának rendszerét is intézménycentrikussá szabnák át. „Mi azt kértük, ne változzék ez a rendszer” – jelentette ki az erdélyi politikus a kolozsvári Krónika című napilapnak adott interjújában. Mint mondta: fontos, hogy a támogatást továbbra is a szülő vagy a törvényes képviselő igényelhesse a gyermek számára. „Az más kérdés, hogy a felvidéki helyzetre való tekintettel a törvényben lehetőséget kell biztosítani egy más igénylési módszerre is” – tette hozzá. Nagy Zsolt elmondta: a jelenlévők üdvözölték azokat a módosításokat, amelyek átvezetik a velencei bizottság javaslatait és a román–magyar egyetértési nyilatkozat részleteit a törvénybe.
Nyílt levelet intézett a magyar parlamenti pártok elnökeihez tegnap Toró T. Tibor, az RMDSZ Reform Tömörülés nevű platformjának elnöke. A politikus két javaslatot fogalmaz meg, amely „hosszú távon meghatározhatná a határon kívülre szorult magyarság és az anyaországi magyarság viszonyrendszerét, s amelyek elfogadására feltétlenül az uniós csatlakozás előtt kellene sort keríteni”. Az első javaslat az alkotmány azon bekezdését érinti, amely megfogalmazza: „A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását.” A javaslat szerint az „érez” kifejezést, amely nehezen megfogható belső hozzáállást feltételez, az aktív cselekvést kifejező „vállal” megfogalmazásra kellene felváltani. Toró T. Tibor továbbá azt javasolja, hogy a magyar alkotmány tételesen rendelkezzék a határon túli magyarság anyaországi különleges státusáról. „Számunkra mind a kisebbségi kérdés megoldása tekintetében, mind az összmagyar integráció ügyében a spanyolországi példa az irányadó, amely ország belül az autonómiák rendszerét jelenti, miközben különleges státust biztosít az országon kívüli spanyolok számára” – áll a temesvári keltezésű nyílt levélben.
Totalitárius módszereket alkalmaz Brüsszel a Patrióták ellen
