A valódi hitelkártyának minősülő Széchenyi-plasztikkal ellentétben az Amex úgynevezett terheléses változatot kínál. Mindkét típus közös jellemzője, hogy az ügyfélnek előzetesen nem kell folyószámlabetétet állítania a kártya mellé, hanem – miután megvizsgálták az igénylő vállalat fizetőképességét, gazdasági helyzetét – ténylegesen kölcsönt kap, egy vagy több hónapig kamatmentesen. Az ügyfél csak éves díjat fizet.
A Széchenyi-kártyánál viszont elegendő a kölcsön bizonyos százalékát visszafizetni a negyedéves zárási periódus után. Ezzel szemben az Amex átlagosan 36 napos hitelezési periódust enged vállalati ügyfeleinek, ami után a teljes kölcsönösszeg visszafizetendő. Azt viszont, hogy a havi zárás mikor legyen, az adott cég választhatja meg – jelentette be Módly Zoltán, az Amex Magyarország megbízott ügyvezetője tájékoztatóján. A plasztik révén a vállalatok gyakorlatilag korlátlan volumenben vehetnek fel hitelt (a Széchenyi-kártyánál ma egymilliós a hitellimit).
A vállalati bankkártyák előnye, hogy a csökkenthetők vele a cégek utazási, adminisztrációs, reprezentációs költségei (a betéti típusoknál a lehívásig a kártyaszámlán kamatozik a pénz, a hitelplasztikoknál pedig kamatmentes kölcsönbe jár). A jegybank adatai alapján meglepő módon a 2001 végén itthon nyilvántartott 106,3 ezer darab vállalati bankkártya forgalmának több mint felét mégis a készpénzfelvétel tette ki, s ennél kisebb volt a kereskedői fizetések aránya. A céges plasztikokkal egy alkalommal lebonyolított tranzakciók átlagos értéke közel 145 ezer forint volt. A Széchenyi-hitelkártyát koordináló Kavosz Rt. már tevezi a plasztik továbbfejlesztett változatát. Ez ötmillió forintra emelné a felvevő hitel limitjét, de csak az évi legalább 40–50 millió forint átbevételű és nyereséges, illetve a kártyát egy éve vétség nélkül használó társaságok részére.
Halálos légicsapás érte Ukrajnát: senkit sem kímélt az orosz tüzérség
