Zsebrádiók

Fél év múlva négy új, nem nyereségérdekelt fővárosi rádió kezdheti meg műsorát, és rövidesen kisközösségi rádiók is működhetnek Magyarországon. Az ORTT legutóbbi döntését nem követte olyan mértékű felháborodás, mint korábban. Pedig a pályázati eredmények most sem tükröznek koncepciót, csupán kompenzációs szándékot.

Magyarországon a Gallup felmérései szerint egyelőre nem tapasztalható, hogy a rádiózás reneszánszát élné, bár egyre több adó működik. Az ellentmondást az okozza, hogy a kereskedelmi adók azonos zenei és műsorkínálata nem vonz újabb hallgatókat, a nem nyereségérdekelt rádiókat pedig kevesen ismerik. Ennek ellenére még mindig sokan tévesen hisznek abban, hogy a magyar piacon a több mint száz rádió nem „zavarja” egymást. A derűlátók azt is állítják, hogy a jövő a rádióállomásoké lesz, mert az emberek előbb-utóbb rájönnek, hogy a tévé és az internet helyhez köt, míg a rádió szabaddá és függetlenné tesz.
Ebben bízhatnak azok az adók, amelyek az ORTT legutóbbi pályázatán jutottak 7 éves frekvenciához. A szeptember közepén kihirdetett eredmény azt mutatja, hogy a főként a budapesti liberális értelmiség által támogatott Tilos rádió számára a Medgyessy-kormányzat idején vált valóra az önálló frekvencia álma. A rádió kuratóriumának tagja, Tövisházi Ambrus szerint annak köszönhető a győzelmük, hogy az eddigi pályázataik közül ez volt a legösszeszedettebb, legmeggyőzőbb munka. Hogy csak most kaptak frekvenciát, annak számtalan oka lehet. Az ORTT pályázatértékelési gyakorlatát a Tilos mindig aggályosnak találta, meglátásuk szerint korábbi pályázataik alapján is nyerniük kellett volna. A testülettel jelenleg is perben álló Tilos korábban a Szabad Rádiózásért Alapítvánnyal, majd pedig a Rádió C-vel szemben maradt alul, utóbbi miatt jogi útra vitte az ügyet.
A megelőző pályázaton is részt vett BBC az RFI-vel társulva nyerte meg fölényesen azt az idegen nyelvű hírszolgáltatásra kiírt pályázatot, amelyen egyedül indult. Dajka Béla, a BBC magyarországi adásainak főszerkesztője azt mondta, hogy az angol, német és francia nyelvű hírműsorok mellett kétórás magyar blokk is lesz. Igyekeznek olyan műsorokat sugározni, amelyek a magyar médiában jelenleg hiányoznak, mint a neves külföldi politikusokkal készített nagyinterjúk vagy a tényfeltáró külföldi riportok.
Az egyelőre még csak a boldogságtól sugárzó Műsor Hang Konzorcium sem új szereplője az éternek. A rádióval együtt emlegetik Petrányi Judit nevét, bár a társulás általunk megkeresett másik tagja, Wolf Péter nem nyilatkozott, és nem erősítette meg a rádióval kapcsolatos értesüléseinket sem. Forrásaink úgy tudják, az új győztes annak a norvég tulajdonú komolyzenei adónak, a Radio M Classicnek a reinkarnációja, amely 1998-ban elvesztette frekvenciáját az Autóklub pályázatával szemben. Azóta a Klub a volán mögött ülők rádiójából a kormány rádiója lett, ami így utólag más megvilágításba helyezi az ORTT korábbi döntését.
Sokáig úgy tűnt, az ismeretlen negyedik győztes, az FM4 Rádió neve a „fantom” szó rövidítése, hiszen az ORTT illetékesei sokadik kérdésre sem árulták el, milyen stílusú adónak adtak frekvenciát. A szálak azonban egy miskolci kábelrádióhoz vezettek. Az FM4 Rádió Kft. fogja üzemeltetni a budapesti Extrém Rádiót, amely négy éve nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatóként sugároz kábelen, Sky Music néven. Képviselője, Fridély László a Junior és az érdi rádió egyik alapítója is, és az előző ciklusban Miskolc Város Kulturális Bizottságának az MSZP által delegált külsős tagja – tudtuk meg a miskolci MSZP-szervezet titkárságától. Az adó működését önkéntesek látják el, akik többnyire egyetemisták. Az Extrém dance-techno zenével főként az ifjúságot, több műsorával a civil társadalmat célozza meg, ezzel a már évek óta működő szintén nonprofit Civil és Fiksz Rádiótól vehet el hallgatókat, és megfelelő marketinggel akár a kereskedelmiektől is.
Viszont ismét lemaradt a frekvenciáról a sokak által befutónak tartott, a Fonó Budai Zeneházhoz kötődő, műsorszolgáltatási tapasztalattal is felvértezett Harmónia rádió, amely az éterből hiányzó dzsesszt, bluest és világzenét sugárzott volna. Zsidei János, a rádió képviselője úgy látja, hogy Magyarországon van igény erre a zenére, a kudarc nem vette el a kedvüket, hogy egy esetleges új pályázaton induljanak.
Újfent elesett a megszólalási lehetőségtől a katolikus Mária és az ökumenikus Yes rádió is. A sajtó ezúttal azonban nem emlegetett politikai szempontokat a döntéssel kapcsolatban, mint tette azt egykoron a Tilos vereségekor.
Az ORTT működését mindazonáltal rádiós berkekben előszeretettel kritizálják, nem csak a vesztesek. Legutóbb a Helyi Rádiók Országos Egyesülete szeptember 20-i közleményében arra kérte az ORTT-t, hogy készítsen koncepciót a hazai média- és rádiófrekvencia-helyzet áttekintésére, egyúttal az ellen is tiltakozott, hogy a testület meghirdette a regionális és kisközösségi frekvenciákat. Szombati Béla, az egyesület elnöke elmondta, hogy a magyar rádiópiac túltelített, 160 rádió (ennyi frekvenciát osztott ki eddig az ORTT) nem tud érvényesülni. Győrött, Békéscsabán, Miskolcon például három, de minden nagyobb vidéki városban legalább két helyi vagy körzeti nyereségérdekelt adó működik, kiegészülve az egyetemi városokban egy-egy nonprofit rádióval.
A rádiók hirdetési szempontból mindenütt a világon „alulfejlett” médiumnak számítanak. Magyarországon egyelőre nincsenek átfogó tervek arra, hogy az éter a képernyőt megközelítő reklámértékkel bírjon. Az adók számának bővülése elméletileg segítené ezt, ha változatos lenne a kínálat. A rádióállomások azonban mind a jól bevált hangon szólalnak meg, amellyel csak ugyanazokhoz a célcsoportokhoz lehet eljutni, mint a tévéreklámokkal, az igazán különleges vásárlóerőhöz viszont nem. Többek között ezért már a jól induló budapesti székhelyű adók közül is legalább négy csőd közeli állapotban van. (Az EST FM épp most talált új gazdára.) Úgy tudjuk, hogy az ORTT-ben felvetődött a Pannon Rádió frekvenciájának újrahasznosítása is, de ennek nem üzleti okai vannak.
A jövő tavasszal induló új helyi és regionális rádiók megjelenése tovább nehezítheti a piac életét, még akkor is, ha nem nyereségérdekeltként működnek, hiszen hallgatókat vonnak el a kereskedelmiektől. A tönkremenő rádiók kénytelenek szerződésük módosítását kérni, vagy befektetőket keresni. Ez utóbbi lényegében azt jelenti, hogy az ORTT pályázatait megkerülve is lehet frekvenciához jutni.
Ügyes és legális módja a terjeszkedésnek a Juventus országos hálózattá fejlesztése, vagy az, ahogy a Rádió 1 helyi rádióknak átadja zenei repertoárját és műsorait, de figyelmet érdemel a veszprémi székhelyű Radio Jam megyei előrenyomulása is. Így jobban lehet értékesíteni a reklámidőt, és le lehet győzni a versenytársakat is, és ami a legfontosabb, országos adóvá lehet válni úgy, hogy nem kell megfizetni az ezzel járó koncessziós díjat. Ez ellen a két országos adó, a Sláger és a Danubius már tiltakozott az ORTT-nél, egyelőre hasztalanul.
Néhány hónap múlva az ORTT kiosztja az 1–2 kilométer vételkörzetű kisközösségi rádiók frekvenciáit is, amelyen eséllyel indulhatnak kisközségek, teleházak, könyvtárak, művelődési otthonok és iskolák. Ezek a közösségek a televízióban évekkel ezelőtt vetített Miért éppen Alaszka? című amerikai filmben megismert „magunknak rádiózunk” élménnyel lehetnek gazdagabbak. A kis stúdiók működéséhez ugyanis nem szükséges nagy anyagi háttér, a pályázók számára a Civil Rádió pedig nemrég képzéseket is indított.