Sem Medgyessy Péter magyar, sem Vladimír Spidla cseh miniszterelnök nem vett részt a szlovákiai Szomolányban, a visegrádi országok uniós egyeztetésének második napján tartott megbeszéléseken. Hazánkat Kiss Elemér kancelláriaminiszter képviselte. A találkozón ennek ellenére született egy elvi megállapodás is, amelyet Leszek Miller lengyel kormányfő jelentett be, aki elmondta: a visegrádi együttműködésről szóló 1991-es alapdokumentumban foglaltak hónapokon belül beteljesülnek, hiszen mind a négy ország tagja lesz a NATO-nak és az Európai Uniónak. Miller elmondta, a négy ország egységesen pozitívan értékeli az elmúlt tizenegy esztendőt, ezért úgy döntöttek, folytatják az együttműködést, s az unióban a Benelux államokhoz hasonló tömörülésként kívánják érvényesíteni a érdekeiket.
Közben tovább folyik a vita az unió folyamatban lévő reformjáról is. Nagy-Britannia európai ügyekért felelős minisztere szerint az EU intézményi reformjait előkészítő konvent nem fogja elfogadni az Európai Bizottság olyan javaslatait, mint például az adó- vagy a külpolitika közösségiesítése. Peter Hain, aki kormánya képviseletében maga is tagja a konventnek, a La Libre Belgique hétvégi számában közölt interjújában megállapította, hogy sok tagország ellenzi a bizottság javaslatait. „Ha erős külpolitikát akarunk, annak a tanács hatáskörében kell maradnia” – fűzte hozzá.
Cáfolta azonban, hogy a tagállamok vagy a konvent azért bírálnák a javaslatokat, mert gyengíteni akarják a bizottságot. – Ellenkezőleg, erősebb bizottságot szeretnének annál, mint amilyen ez az intézmény az utóbbi öt-hat évben volt – mondta a jelenlegi bizottság és Romano Prodi elnök teljesítményével szembeni kifogásokra célozva. És hogy az utalás teljesen világos legyen, megjegyezte: – Jacques Delors alatt a bizottság erős volt.
***
Lengyel elvárások. – Ne csodálkozzanak, ha a december közepén esedékes koppenhágai EU-csúcson Lengyelország utolsóként zárja le a tárgyalásokat – jelentette ki Jaroslaw Pietras, a lengyel európai integrációs bizottság államtitkára a hét végén Pozsonyban, a berlini Európai Akadémia által szervezett szemináriumon. A politikus elmondta, hogy a dán elnökségnek a mezőgazdaságra vonatkozó pénzügyi javaslatai nem váltottak ki teljes körű elégedettséget Lengyelországban, és mint kifejtette: céljuk, hogy minél jobb pozíciót érjenek el a tárgyalásokon. Jaroslaw Pietras fontosnak nevezte még, hogy Lengyelország időben csatlakozhasson az EU-hoz – hiszen mint mondta: a késlekedéssel csak veszíteni lehet –, és kiemelte azt is, hogy az újonnan csatlakozók ne legyenek másodosztályú tagjai az Európai Uniónak. (R. O.)
Újraindulhat a Dunaferr?
