Fő célul Törökország EU-csatlakozását nevezte meg a a választásokon győztes Igazság és Haladás Pártjának első embere, Recep Tayyp Erdogan. A politikus kijelentette: Törökország a jövő év vége előtt meg akarja kezdeni a tárgyalásokat, s nem érné be azzal sem, ha az unió megadná azt az időpontot, amikor majd kitűzi azt. Az EU-t amúgy rendszeresen keresztény klubnak tituláló Erdogan ugyanakkor történelmi lehetőségnek nevezte a civilizációk egyesítését is jelentő csatlakozást.
A török politikus – aki a csatlakozásért eddig is kemény küzdelmet folytatott – két héten belül másodszor tárgyal Koppenhágában. Rasmussen, az unió soros elnökségét betöltő Dánia miniszterelnöke örömének adott hangot, hogy ismét találkozhat Erdogannal, s elmondta: „Törökország sokat tett azért, hogy megfeleljen az EU-kritériumoknak.”
Közben Schröder német kancellár és Chirac francia köztársasági elnök tárgyalását követően ismeretessé vált, hogy a két ország a tárgyalások 2005. július eleji kezdetét javasolja. Ankara azonban rögvest jelezte, hogy ezt az ajánlatot nem tudná támogatni. Mint Yasar Yakis török külügyminiszter kifejtette, egy ilyen időpont kitűzését nehéz lenne elfogadtatni a török közvéleménnyel. A miniszter szerint az EU már 2003 közepére amúgy is rendelkezni fog minden szükséges adattal ahhoz, hogy dönthessen a csatlakozásra vonatkozó tárgyalások megkezdéséről. „Úgy véljük, hogy a 2003. január elsejétől július elsejéig terjedő időszak elegendő lehet európai barátainknak annak megállapítására, hogy korrekt módon folytatjuk az előkészületeket” – tette hozzá a török politikus.
Emellett az Egyesült Államok is arra ösztökéli az EU-t, hogy adja fel távolságtartását, és indítsa meg Ankara felvételi folyamatát.
Washingtonban többször is jelezték, hogy Törökországot kiváló példának tartják a Közel- és Közép-Kelet országai számára, amelyekben – véleményük szerint – erősödik az iszlám radikalizmus. Ennek ismeretében nem lehet véletlen, hogy Erdogan kedden Washingtonban is tárgyalásokat kezd.
Bár az EU-tagországok eddig nem tudtak egységes álláspontot kialakítani a kérdésben, a jelek szerint többségük már hajlik arra, hogy konkrétabb jelzést küldjenek Ankarának. Ugyanakkor a német– francia javaslat elfogadása esetén sem lenne szó automatikus tárgyaláskezdésről. Az indítvány szerint ugyanis az Európai Bizottságnak 2004-ben értékelnie kellene Törökország előrehaladását, s az EU csak akkor kezdené meg a tárgyalásokat, ha ez az értékelés pozitív.
Fokozott fellépést követelnek az iszlamista radikalizálódás ellen a berlini tüntetés után
