Ankara konkrét jelzést vár

Törökország azt várja az EU-tól, hogy a koppenhágai csúcson tűzze ki a csatlakozási tárgyalások kezdetének időpontját, de a jövő évnél ne későbbre. A kormányzó párt elnöke, aki Törökország sikeres uniós csatlakozása érdekében a tizenötök fővárosait járja, ma a soros elnökséget betöltő Dániában tárgyal.

György Zsombor
2002. 12. 09. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Fő célul Törökország EU-csatlakozását nevezte meg a a választásokon győztes Igazság és Haladás Pártjának első embere, Recep Tayyp Erdogan. A politikus kijelentette: Törökország a jövő év vége előtt meg akarja kezdeni a tárgyalásokat, s nem érné be azzal sem, ha az unió megadná azt az időpontot, amikor majd kitűzi azt. Az EU-t amúgy rendszeresen keresztény klubnak tituláló Erdogan ugyanakkor történelmi lehetőségnek nevezte a civilizációk egyesítését is jelentő csatlakozást.
A török politikus – aki a csatlakozásért eddig is kemény küzdelmet folytatott – két héten belül másodszor tárgyal Koppenhágában. Rasmussen, az unió soros elnökségét betöltő Dánia miniszterelnöke örömének adott hangot, hogy ismét találkozhat Erdogannal, s elmondta: „Törökország sokat tett azért, hogy megfeleljen az EU-kritériumoknak.”
Közben Schröder német kancellár és Chirac francia köztársasági elnök tárgyalását követően ismeretessé vált, hogy a két ország a tárgyalások 2005. július eleji kezdetét javasolja. Ankara azonban rögvest jelezte, hogy ezt az ajánlatot nem tudná támogatni. Mint Yasar Yakis török külügyminiszter kifejtette, egy ilyen időpont kitűzését nehéz lenne elfogadtatni a török közvéleménnyel. A miniszter szerint az EU már 2003 közepére amúgy is rendelkezni fog minden szükséges adattal ahhoz, hogy dönthessen a csatlakozásra vonatkozó tárgyalások megkezdéséről. „Úgy véljük, hogy a 2003. január elsejétől július elsejéig terjedő időszak elegendő lehet európai barátainknak annak megállapítására, hogy korrekt módon folytatjuk az előkészületeket” – tette hozzá a török politikus.
Emellett az Egyesült Államok is arra ösztökéli az EU-t, hogy adja fel távolságtartását, és indítsa meg Ankara felvételi folyamatát.
Washingtonban többször is jelezték, hogy Törökországot kiváló példának tartják a Közel- és Közép-Kelet országai számára, amelyekben – véleményük szerint – erősödik az iszlám radikalizmus. Ennek ismeretében nem lehet véletlen, hogy Erdogan kedden Washingtonban is tárgyalásokat kezd.
Bár az EU-tagországok eddig nem tudtak egységes álláspontot kialakítani a kérdésben, a jelek szerint többségük már hajlik arra, hogy konkrétabb jelzést küldjenek Ankarának. Ugyanakkor a német– francia javaslat elfogadása esetén sem lenne szó automatikus tárgyaláskezdésről. Az indítvány szerint ugyanis az Európai Bizottságnak 2004-ben értékelnie kellene Törökország előrehaladását, s az EU csak akkor kezdené meg a tárgyalásokat, ha ez az értékelés pozitív.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.