Az egészségturizmus húzóágazat lehet

Magyarország a nemzetközi egészségturisztikai piac egyik legfontosabb szereplője, köszönhetően rendkívül gazdag és elismert termálvízkincsének és nemzetközileg is kedvező árszínvonalának. Bár Ausztria és Németország például – elsősorban a lényegesen magasabb szolgáltatási színvonal miatt – előttünk jár, jó esélyünk van a felzárkózásra, ha a jelenleg folyamatban levő fejlesztések befejeződnek, valamint megfelelő marketingtámogatással a fürdőkultúra és a hozzá kapcsolódó egészségturizmus valóban az ország imázsának részévé válhat.

Napjainkra egyértelművé vált: az idegenforgalomra, turisztikára fordított minden egyes forint és beruházás megtérül, ha a fejlesztés valós keresletre épül. Hazánk termálvízkincsét jól kihasználva fürdőnagyhatalommá válhat. Ezt tartotta szem előtt a Széchenyi-terv turizmusfejlesztési programja is, amely kiemelten kezeli az egészségturizmus fejlesztését, abban a reményben, hogy az egészségturizmus – Magyarország természeti adottságainak köszönhetően – turisztikai kínálatunk bővítésében kulcsfontosságú szerephez jut a jövőben.
A Közbeszerzési Értesítőben tavaly novemberben jelent meg egy részvételi felhívás a Magyar Turizmus (MT) Rt. piac- és hatékonyságelemzési igazgatósága által indított tárgyalásos közbeszerzési eljárásra, amelynek tárgya: „Az egészségturisztikai kereslet, kínálat és elosztási csatornák felmérése külföldön és Magyarországon elsődleges és másodlagos kutatások elvégzésével, valamint az erre vonatkozó információk összegyűjtése, feldolgozása, szintetizálása és egészségturisztikai marketingkoncepció kidolgozása” címen.
A közbeszerzési eljárást az MT Rt. a 2003-as egészségturisztikai kampányév megalapozásának céljából indította, mert nagy szükség volt egy átfogó, a nemzetközi és hazai keresletet és kínálatot felölelő kutatásra. Az egészségturisztikai kutatás újszerűsége abban mutatkozik meg, hogy komplex és teljes marketingkoncepciót nyújt.
A KPMG Consulting Utazás, Szabadidő és Turizmus csoportja elsődleges és másodlagos vizsgálatokat folytatott Magyarországon és külföldön, a legfontosabb európai küldő és fogadó országokban egyaránt.
Eszerint az egészségturizmus egyre jelentősebb szerepet játszik a világ turizmusában, miközben a világon csak néhány ország – például Ausztria, Új-Zéland, Izland, Németország – rendelkezik a magyarországihoz hasonló jelentős termálvízkinccsel. Ennek megfelelően mind a Széchenyi-terv, mind a tízéves egészségturisztikai fejlesztési terv kiemelten kezeli az egészségturizmus fejlesztését. A cél az, hogy megfelelő fejlesztésekkel – főként a gyógyfürdők, illetve az ezekhez kapcsolódó szálláskapacitás bővítésével – Magyarország az évtized végére vezető helyet foglaljon el Európa egészségturisztikai piacán.
A turizmus egészén belül a természeti adottságokon túl számos egyéb kedvező tulajdonság is indokolja az egészségturizmus kiemelt kezelését, hiszen erre a területre jellemző a relatíve hosszú tartózkodási idő, a kisebb szezonalitás és a magasabb fajlagos költés.
A legismertebb gyógyhelyek Hévíz, Hajdúszoboszló, Gyula, Harkány és Mezőkövesd. A Magyarországra látogató gyógy- és wellnessturisták egymástól gyökeresen eltérő okok miatt keresik fel hazánkat: a külföldi gyógyturisták elsősorban a kedvezőbb magyarországi árszínvonal, illetve ár-érték arány miatt jönnek hozzánk, míg a wellness híveit elsősorban nem a kedvező tarifa mozdítja meg, hanem a nemzetközileg versenyképes szolgáltatási színvonal. Utóbbiak közül azonban sokan nem elégedettek a fiatalok számára nyújtott sportolási és szórakozási programlehetőségekkel.
Az egészségturisztikai szálláshelykínálat többségét két hazai szállodalánc, a Danubius Hotels Group, illetve a Hunguest Hotels Rt. képviseli. Jellemző, hogy a legjelentősebb szálláshelykínálattal rendelkező településeken gyógyfürdő is található (ilyen például Budapest mellett Gyula, Hajdúszoboszló vagy Szeged). A fejlesztések szempontjából a gyógyfürdőkön túl fontosak lehetnek az egyéb természetes gyógyító kincsekkel – például gyógyiszap, barlangi és éghajlati klimatikus helyek, mofetta – rendelkező helyek. E körbe tartozik többek közt Mátraderecske, Hajdúszoboszló, Hévíz, Makó, Tiszasüly, Abaliget, Budapest, Jósvafő, Miskolc és Tapolca. Nem szabad azért megfeledkezni a többiekről – Balatonfüred, Bük, Debrecen, Eger, Gyöngyös, Gyula, Hajdúszoboszló, Harkány, Parád, Sopron vagy Zalakaros – sem.
A fő fejlesztések manapság a minősített gyógyvízzel rendelkező fürdőtelepülésekhez kapcsolódnak. Az ország adottságai kedvezőek, hiszen területének mintegy 80 százalékán 30 fok feletti termálvizet adó forrás és kút található. A jelenleg nyilvántartott 1289 termálvízkútból 270 kút szolgál fürdési célokat, a minősített gyógyforrások száma összesen 139. Ezek közül nem mindegyiket hasznosítják: összesen 39 gyógyfürdő és 13 gyógyhely található Magyarországon, és ma még szinte kizárólag strandolásra használják a legtöbb termálkutat, noha azok főként a wellness-szolgáltatások számára nyújthatnának megfelelő alapot. A minősített gyógyvizekkel rendelkező települések közül csak néhány – Gyula, Hajdúszoboszló, Budapest, Hévíz – rendelkezik jelentősebb szálláskapacitással.
A magyarországi fürdők jellemzően gyógyvízalapú szolgáltatásokat kínálnak, s elegendő medencével rendelkeznek. Kivétel ez alól a Soproni Állami Szanatórium (Balf), ahol csak két medence található, illetve a parádfürdői Állami Kórház, amely egyáltalán nem büszkélkedhet ilyenekkel. Elmondható, hogy néhány üdítő kivételtől eltekintve a fürdőkben átlagosan négy-hat medence található. Magyarországon a wellness- kínálat még kezdetleges, ezért csak néhány szolgáltató emelhető ki: a magasabb kategóriába tartozó Kastélyhotel Szidónia Röjtökmuzsajon és a Kastélyhotel Sasvár Parádsasváron.
Számottevő beutazó egészségturizmusra alapvetően az Európai Unió országaiból számíthat Magyarország.