Illetékek: mélyebben kell zsebbe nyúlni

Míg az elmúlt években és az idén is szinte csak pozitív változások voltak az illetéktörvény ingatlantulajdonosokat érintő részében, addig a 2003. év már számos negatívummal szolgál. Bár az adásvétellel szerzett ingatlanok esetében nem történt változás, a 18 millió forintot meghaladó lakóingatlanok ajándékozása vagy öröklése esetén jelentősen többet kell fizetni a megajándékozottnak vagy az örökösnek, mint a múlt évben.

Az ingyenes ingatlanszerzés (ajándékozás, örökösödés) után fizetendő illetékek mértékében 2003-tól változások lesznek. Új elem, hogy míg korábban a rokoni kapcsolat és a szerzett vagyon jellege határozta meg, mekkora illetéket kell fizetni, januártól már a szerzett vagyon nagysága is számít. Az illetékmértékek – hasonlóan a személyi jövedelemadó kulcsaihoz – sávosan progresszívak. Öröklés esetén az illeték általános mértéke az első rokoni fok esetében 18 millió forintig 11 százalék, felette 15 százalék, a második rokoni fokba sorolt hozzátartozóknak 15 vagy 21 százalék, míg a harmadik csoportba tartozó örökösöknek 18 millióig 21, afölött 30 százalék. Lakóingatlan öröklése esetén az illetékek az első rokoni csoportban 18 millióig 2,5, efölött 6, második csoportban 6, illetve 8, míg a harmadikban 8, illetve 12 százalék. (Ez évben még – értékhatár nélkül – az első rokoni fokban 2,5, a másodikban 4, a harmadikban 5 százalék volt az illeték mértéke.)
Ajándékozás esetében az első rokoni foknál a fizetendő illeték általános mértéke januártól 18 millió forintig 11, fölötte 18 százalék, a második rokoni foknál 15 és 21, míg a harmadiknál 21 és 30 százalék. Lakóingatlan ajándékozása esetében 18 millió forintig az első rokoni fokba tartozó megajándékozottaknak 5, a másodikba tartozóknak 8, míg a harmadik csoportba tartozóknak 10 százalékos illetéket kell fizetniük. A 18 millió forint felett a rokoni fok alapján a fizetendő illetékek mértéke elsőben 8, másodikban 10, míg a harmadikban 21 százalék. (2002-ben rokoni fok alapján 5, 8, vagy 10 százalék illetéket kellett fizetni.) A számok alapján jól látni, hogy a jogalkotó a 18 milliónál nagyobb értékű ingatlanok esetében jelentősen növelte a fizetendő illeték mértékét. Egyébként e limitig a kedvezőbb kulcsokat lehet alkalmazni, míg a megemelt kulcsok a 18 millió feletti részre alkalmazandók.
Visszterhes (adásvétel) szerzett lakások, termőföld és üzletek esetében a kulcsok nem változnak 2003-ban – nyilatkozta lapunknak Kónya László, a Pénzügyminisztérium illeték és önkormányzati adók főosztályának vezető helyettese. Hozzátette: használt lakás vétele, illetve nem vállalkozótól vásárolt új építésű ingatlan esetében annak forgalmi értéke után kell az illetéket megfizetni. Ez négymillió forintig kettő, felette hat százalék. Lakóingatlan résztulajdonának megszerzése esetén a fizetendő illeték is a szerzett tulajdoni hányaddal arányos. Az új, vállalkozói alapon épített lakóingatlan esetében 30 millió, illetve természeti katasztrófa pótlásaként vásárolt lakóingatlan esetében hatmillió forintos értékig nincs illeték. Ha az ingatlan vételára meghaladja ezeket az összeget, akkor viszont a teljes vételár után kell megfizetni az illetéket. Fontos követelmény, hogy a vevőnek nem lehet másik lakásingatlana. Két és fél százalék illetéket kell fizetni a termőföld megvétele esetében.
Kónya László ismertette: tíz százalék illetéket kell fizetni építési telek, telek, garázs, nyaralóingatlan és üzlethelyiség után. Amennyiben az építési telek megszerzése után négy éven belül a vevő lakást épít, építtet az ingatlanra, úgy illetékmentességben részesül. Ezt az építési szándékot azonban a telek megszerzése után be kell jelenteni az illetékhivatalhoz. Ha négy éven belül a vásárló mégsem tesz eleget önként vállalt kötelezettségének, akkor az eredetileg fizetendő illetéket kamatokkal együtt kell megfizetnie. Amennyiben a vevő a négy év letelte előtt úgy dönt, mégsem építi be a telket, akkor a tízszázalékos illetéket kell megfizetnie, ám a késedelmi pótlék időarányosan csökken. Amennyiben a vásárlástól számított négy éven belül a tulajdonos ingatlanát – beépítetlenül – adja tovább, akkor is le kell rónia az illetéket és a késedelmi pótlékot.
A szakember felhívta a figyelmet: a lakóingatlanok közvetlen cseréje esetén nem a szerzett ingatlan értéke alapján, hanem az elcserélt lakások forgalmi értékének különbözete után kell illetéket fizetni, s az így megállapított illeték az elcserélt lakások forgalmi értékeinek arányában oszlik meg a cserepartnerek között. Ha a csereügyletben szereplő ingatlanok között lakásnak nem minősülő is szerepel (például üzletet cserélnek lakásra), akkor mindegyik fél az általa szerzett ingatlan után köteles az illetéket leróni. A lakáscseréhez hasonló szabályok vonatkoznak a cserét pótló vételre is. Ez pedig azt jelenti, hogy amennyiben valaki a lakásvásárlást megelőző, vagy azt követő egy éven belül másik lakását eladta, akkor az illeték alapját a régi és az új ingatlan értékének különbsége után kell megfizetni. Amennyiben a különbözet nagyobb, mint a vásárolt lakás forgalmi értéke, akkor ez utóbbi lesz az illeték alapja. Példaként, ha valaki eladja tízmilliós lakását és vesz helyette egy négymilliósat, akkor nem a hatmilliós különbözet, hanem a kedvezőbb négymilliós érték után fizeti meg az illetéket. Ha viszont egy kétmilliósat ad el és egy tízmilliósat vásárol, akkor a különbözet a kedvezőbb, így nyolcmillió az illeték alapja. Az illeték kirovásának alapja az a dátum, amikor az adásvételi szerződést, ajándékozási okiratot, vagy a hagyatéki papírt a földhivatalhoz benyújtották.

Az állam rokonsági listája. Ingyenes vagyonszerzés esetében a törvény három kategóriába sorolja a rokoni kapcsolatokat: az elsőbe az örökhagyó vagy ajándékozó gyermeke, házastársa, szülője, illetve a háztartásban eltartott szülő nélküli unoka tartozik. (Az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek a vér szerinti utóddal azonos megítélés alá esik). A másodikba az örökhagyó vagy ajándékozott elsőbe nem tartozó unokája, nagyszülője és testvére tartozik, míg a harmadikba minden más örökös vagy megajándékozott.