Nyugdíjkasszák:megugró „fejpénzek”

A két-három évvel ezelőtt regisztrált 8-12 ezer forinthoz képest mostanra 20-25 ezer forintra nőtt a nyugdíjpénztári egyesüléseknél a beolvasztó kassza alapítói – általában bankok, biztosítók – által az egyes tagok után fizetett „fejpénz” értéke – értesült lapunk.

Évek óta hallgatólagosan elfogadott eljárás a nyugdíjpénztári tagok megszerzéséért lerótt „fejpénz” a kasszáknál, noha ezt hivatalosan nagyon kevesen vallják be a szférában. A mostani drágulás oka, hogy több megszerezendő kis pénztárban az évek során egyre nagyobb vagyon halmozódott fel, s némelyikük jelentős díjat fizető tagsággal rendelkezik. Márpedig az árfolyamot a vagyontömeg és az aktív tagok „lódítják meg”.
Úgy tudjuk, ősszel tagonként közel 25 ezer forintos árat fizetett a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) a Magyar Nemzeti Bank 5,5 milliárdos vagyonú és közel nyolcezer tagot számláló önkéntes pénztárának megszerzéséért. Lehoczky László, az MKB pénztárának ügyvezetője kérdésünkre hansúlyozta: az összeget a jegybanki kassza közgyűlésén nyilvánosan ajánlották fel, jelezve, célszerű lenne azt szétosztani a tagok között.
Szakértők szerint a piacon terjedőben lévő „fejpénz” szokása méltányos lehet, ha azt valóban a tagok kapják meg. Erősen kifogásolható viszont, ha esetleg közvetlenül az „eladó” kassza vezetésének zsebébe kerül. Úgy tudjuk, a napokban például 140 millió forintos „akvizíciós összeget” ajánlott fel az egyik vásárlójelölt a 6600 erdészeti dolgozót és azok 1,5 milliárdos vagyonát képviselő Erfa Nyugdíjpénztárért (ez tagonként mintegy 21 ezer forint). Nagy Béla, az Erfa igazgatótanácsának elnöke határozottan cáfolta információnkat, egyúttal rámutatott: a pénztárvezetés bűncselekményt követne el, ha pénzt fogadna el, márpedig ők a szabályos utat keresik.
Az Erfa nemrég közgyűlésen tekintette át önálló létének esetleges feladását: úgy tudjuk, összesen hat nagy pénztárat hívtak meg, hogy pályázzanak átvételükért. Krihó Mihály, az Erste Pénztárszervező Kft. ügyvezető igazgatója az esetleges átvételre vonatkozó kérdésre annyit mondott: több kisebb kaszszával is tárgyalnak beolvasztásról, s 2005-re százezer főre kívánják növelni magán- és önkéntes águk mostani 35 ezres tagságát.
A nyugdíjpénztárak a tagok tulajdonában vannak, márpedig a kassza szervezésének, működtetésének – csakúgy, mintha egy gazdasági társaságról volna szó – van pénzben kifejezhető értéke – mutatott rá egy államigazgatási szakember. A pénztártagok viszont egy beolvasztáskor nem adják el tulajdonrészüket, hiszen ők az új pénztárban is tulajdonosok lesznek.
Jogilag van mód arra, hogy a pénztártagok a kassza átvétele előtt egy külső szervezettől – a hazai gyakorlat szerint általában a „vevő” nagy kassza mögött álló biztosítótól vagy banktól – adományt kapjanak. Csakhogy – mutatott rá a szakember – ez a pénz egyszeri öszszeg, ráadásul adót is kell fizetni utána. Értéke így eltörpül ahhoz képest, amit egy tag – aki szabadon dönthet: a többiekkel együtt átlép a befogadó kasszába, vagy máshová megy – körültekintő választással nyerhet egy jobb feltételeket kínáló pénztárban (némelyik nagy piaci szereplő ezért deklarálta is: nem ad adományt, csak hozamai, szolgáltatásai minősége győzzék meg a leendő tagokat). A pénztárvezetés lefizetése egyértelműen törvénytelen.
***
Egyre több fúzió. Az ÁB-Aegon Biztosító nyugdíjpénztára várhatóan átveszi a 2400 tagú, hatszámilliós vagyonú Első Tiszántúli Mezőgazdasági Nyugdíjpénztárat – közölték a biztosítói pénztárnál. Az Allianz Hungária Biztosító kaszszája december 19-én közgyűlésen zárhatja le az 150 tagú, nyolcszázmilliós vagyonú Fővárosi Vízművek Nyugdíjpénztár átvételét.
***
Bővülő vagyon. A 19 hazai magánpénztár vagyona bő 45, a 90 önkéntes privát nyugdíjintézményé bő 23 százalékkal nőtt egy év alatt 2002. szeptemberig. A két ág együttes vagyona ősszel így meghaladta a 670 milliárd forintot, ami a rivális biztosítási szektor összes tartalékainak immár négyötöde – derül ki a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) öszszesítéséből. A pénztárszféra taglétszáma már csak lassan nő, így szeptemberben együttesen 3,4 millió főre rúgott. A kasszák befektetéseik háromnegyedét biztonságos állampapírban tartják.