A drogterjesztői lánc utolsó szemei

Terjed a hajléktalanok között a droghasználat, sokan épp a szerfogyasztás miatt kerültek az utcára – állítja Miletics Marcell, a Baptista Szeretetszolgálat Utcafront részlegének vezetője. A szolgálat hajléktalan szenvedélybetegek megsegítésén munkálkodik, akik közül sokan alkohol- vagy gyógyszerfüggők is.

A fiatal utcalakók gyakran fogyasztanak szerves oldószereket (például toluoltartalmú hígítókat), amelyek intenzív hallucinációkat okoznak. Az intravénásan adagolt szerek közt az amfetamin (speed) és a heroin a legnépszerűbb. Számos mákteafogyasztó is található a fedél nélküliek között. A száraz mákhéjból főzött tea nagy mennyiségű morfiumot tartalmazhat, s a függés igen gyorsan kialakul. Gyakori a politoxikomán viselkedés is, amikor a szenvedélybeteg minden tudatmódosító szert felhasznál, amihez hozzá tud jutni.
A hajléktalanok körében többféle fertőző betegség kering, főként a TBC, a hepatitis és az AIDS. A kábítószeres rituálé szerint a HIV-fertőzöttek „szúrnak” utoljára a csapatban. A dílerhálózat is reprezentálja magát a fedél nélküliek világában, a hajléktalanok a terjesztői lánc utolsó szemei. Kábítószer-fogyasztásuk ingyenes is lehet, ameny-nyiben vállalják, hogy naponta meghatározott számú csomagot kapnak a fölöttük álló dílertől, és esténként elszámolnak a pénzzel. Ehhez viszont stabil vevőkört kell kiépíteniük. Miletics Marcell szerint ez duplán függő helyzet. A szolgálatvezető egy „speedes” klienséről mesél, aki a drogterjesztő hálózat elől menekült egy hajléktalanszállóra, ám a maffia onnan is kiragadta, és a mai napig sem tudott a karmaiból szabadulni.
A Baptista Szeretetszolgálat ruhát, élelmiszert, vitaminokat, takarókat visz a rászorulóknak, valamint steril fecskendőt és tűt. A mozgó tűcsereprogram természetesen nem azt célozza, hogy bátorítsa a drogfogyasztást, hanem hogy a veszélyeit csökkentse. A drogfüggőségtől ugyanis meg lehet szabadulni, a HIV-fertőzéstől viszont nem. Ez a populáció másként nem érhető el, nem fordulnak segítségért sehova.
– Ha kell, tíz évig leszünk kapcsolatban egy-egy drogossal. Ha eljön az az idő, amikor le akar majd szokni, mi mellette akarunk lenni – mondja Miletics Marcell.
A szolgálatvezető szerint a heroinról is le lehet szokni, pedig az az egyik legkeményebb kábítószer. Van, aki otthon, egymagában vészeli át az elvonás pokoli időszakát, ez azonban ritkán sikerül. A függőségből való klasszikus kiút állomásai: kórházi méregtelenítés, rehabilitáció, majd reintegráció – az utolsó kettő az ópiátok esetében mindig szükséges.
Miletics Marcell szerint a könnyű drogok (hasis, marihuána) sem jelentenek alternatívát. Igaz, hogy a fűfogyasztás nem okoz fizikai függést, de pszichikai megvonási tünetek kialakulnak. A marihuánaszívás önmagában nem feltételezi, hogy a fogyasztó később kemény drogokhoz nyúl. Azonban, ha valaki bekerül egy „füves” társaságba, valószínűleg találkozik a kemény drogokkal is. A terjesztők mindig felkínálják a szintetikus anyagokat, mert azok nagyobb haszonnal kecsegtetnek. A drogkérdéssel kapcsolatban a szolgálatvezető szerint három fő feladat van: láthatóvá tenni, kontrollálni és kezelni. Ugyanakkor fontos, hogy egy tűcsereprogram vagy rehabilitációs kezelés alkalmával biztonságban érezzék magukat a drogfüggők.