Annak ellenére, hogy létezik természetkímélőbb megoldás, az ország nagy részén a hagyományos eljárással jégmentesítenek, vagyis sózással. Alkalmas és kímélőbb megoldás lehetne az egészen apróra zúzott kő, esetleg sóval keverve, vagy a kohósalak (ezeket azonban a hóolvadás után el kell takarítani), a leginkább környezetbarát azonban a fűrészpor, amelynek óriási előnye, hogy tavasszal magától lebomlik, anélkül, hogy károsítaná a környezetet – nyilatkozta lapunknak Ferjencsik Viola, a Rügyecskék Alapítvány vezetője. A betonjárdára, aszfaltútra kiszórt só egy része olvadáskor a hólével együtt beszivárog a talajba, károsítva a növényzetet. Az út menti fű, a facsemeték akár ki is pusztulhatnak – tette hozzá. Emellett a só korrodálhatja az acélszerkezeteket, ezért hidakon, felüljárókon különösen vigyázva kell használni. Budapest hómentesítéséről a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Rt. gondoskodik. A társaság környezetvédelmi osztályán lapunknak azt állították, hogy „pontosan tisztában vannak a só áldatlan hatásával, ezért kellő óvatossággal alkalmazzák”.
A Levegő Munkacsoport kevésbé tartja szakszerűnek az FKF Rt. tevékenységét. – Az Andrássy úton például a fák leveleiben a sózásból eredő kloridiontartalom a megengedett mérték 8-10-szeresét is elérte – vázolta fel kérdésünkre Lukács András, a Levegő Munkacsoport vezetője. Az FKF Rt.-vel szemben Győrben például hat éve a vinasz nevű szeszgyári mellékterméket használják hómentesítésre. A vinasz, a sóval ellentétben, mínusz 8–10 fokon is olvaszt. Igaz, ennek a vegyületnek is van hátránya, a talajba kerülve ugyanis trágyaként viselkedik, és erőteljes növényburjánzást okoz. A természetvédelmi területeken csak homokot szórnak le: a Bükki Nemzeti Parkban is tilos a só használata. Több országban, például Ausztriában már betiltották a hagyományos sózást.
Izrael
Szíriai tankok ellen indított támadást Izrael
