A kormány jól járt

Drasztikusan emelkedett január 1-jétől a kormány tagjainak fizetése a karácsony előtt elfogadott költségvetés rendelkezéseivel összhangban. Gál J. Zoltán kormányszóvivő korábbi nyilatkozata szerint ez egy kétéves folyamat része, amellyel csak „méltatlan és szembetűnő” aránytalanságokat kíván orvosolni a kabinet. Ugyanakkor szembetűnő, hogy az előző ciklusban jelentősen megemelt minimálbér összege változatlan maradt.

Az országgyűlési képviselők alapilletménye az elmúlt tizenkét évben ötszörösére emelkedett, azaz az infláció alatt maradt.
Egy miniszter bruttó 65 ezer forintot keresett havonta a rendszerváltozás időszakában, a miniszterelnök illetménye pedig
97 500 forint volt. A kormányfői fizetés 1992. január 1-jén emelkedett először 229 ezer, a tárcavezetőké pedig 151 ezer forintra. A következő bérfejlesztést a Horn-kabinet hajtotta végre, ahol évenkénti emeléseket követően 1997-re a miniszterelnök illetménye 410 ezer, a minisztereké pedig 327 ezer forintra növekedett.
Tavaly a kormányfő 693 ezer, a miniszterek pedig 461 ezer forintot vihettek haza.
*
A Medgyessy-kormány az év végén azonban jelentős béremelésre szánta el magát, a miniszterelnök fizetése több mint 1,072 millió forint lett havonta, a minisztereké pedig meghaladja a 922 ezer forintot. Gál J. Zoltán kormányszóvivő ezt a „méltatlan és szembetűnő” aránytalanságok orvoslásával indokolta. Igaz, a miniszterek általában a korábbi kormányok alatt sem voltak a tárcák húsz legjobban fizetett alkalmazottja között. A kabinet minimálbérösszegén ugyanakkor nem kívánt változtatni.
Az országgyűlési képviselők alapdíja ötszörösére nőtt az elmúlt 12 évben, 1990-ben ugyanis 32 500 forintos illetményt szavaztak meg maguknak a honatyák, míg 2002-ben ez az összeg 165 ezer forint volt. A KSH adatai szerint Magyarországon a bruttó havi átlagkeresete 2002. január– októberben 116 300 forint volt. A képviselők javadalmazása ennél magasabb, ugyanakkor tény, hogy az ötszörös növekmény sem éri el az 1990–2002 közötti inflációs mértéket. Az 1990. évi 56. törvény értelmében a képviselői alapdíj a mindenkori köztisztviselői illetményalap ötszöröse, idén január 1-jétől pedig a hatszorosa.
A tiszteletdíj az alapdíjból és a pótdíjakból áll. A honatya legfeljebb két bizottsági tagságért részesülhet pótdíjban. A parlament állandó bizottságainak elnökei 100 százalékos (165 ezer), alelnökei 80 (132 ezer), míg tagjai 40 százalékos (66 ezer forint) pluszjuttatást kapnak. Az úgynevezett kiemelt bizottságok tisztségviselői és tagjai további 40 százalékos pótdíjban részesülnek. A frakcióvezetők az alapdíj 120 százalékát kapják meg többletjuttatásként, míg helyetteseik 100 százalékos pótdíjat vehetnek fel.
A képviselők teljes bruttó jövedelméhez hozzátartozik a költségtérítési átalány is. Ha a honatya nyilatkozata szerint a lakóhelye Budapesten van, akkor ez 70 százalék, a fővárostól számított 100 km-en belül 100 százalék, 100 km-en túl 130 százalék, míg 200 km-en túl pedig 160 százalék. Ugyanakkor megtéríti a képviselői tevékenységgel összefüggő, igazolt szállásköltséget is.