Adamkus elnök marad?

Ismét elnökválasztás miatt járult az urnákhoz tegnap a litván lakosság, miután a múlt év december 22-én tartott első fordulóban sem a hivatalban lévő államfőnek, Valdas Adamkusnak, sem Rolandas Paksas volt kormányfőnek nem sikerült abszolút többséget szereznie.

Az első forduló óta ugyan nem készítettek újabb közvélemény-kutatást, az akkor legtöbb, 35 százalékot szerző Adamkus győzelme tulajdonképpen biztosra vehető. A hetvenhat éves Adamkus ugyanis igencsak népszerű hazájában, mivel a lakosság nagy része szerint az ország sokat köszönhet a politikusnak az EU és a NATO felé tett sikeres lépésekért. Ezt bizonyítja, Adamkust tavaly még az év emberének is választották a balti köztársaságban.
Az idős államfő hivatalosan nem kötődik egyik párthoz sem, de maga mögött tudhatja a középjobb széles bázisú támogatását. Népszerűségéhez hozzájárulhat az is, hogy Adamkus az előző rendszer egyik igazi áldozata, hiszen a Vörös Hadsereg elől menekülve 1944-ben az Egyesült Államokba kényszerült távozni.
Az 1991 óta ismét független Litvánia lakossága ráadásul a reformok után most már a helyzet konszolidálására vágyik, s ez szintén Adamkus esélyeit növeli az előző fordulóban csak 19 százalékos eredményt elérő fő riválisával szemben.
Az orosz csapatok 1993-as távozását követően az ország igyekezett mielőbb átalakítani gazdaságát, azzal a céllal, hogy hamar integrálódhasson a nyugat-európai intézményekbe. A kezdeti nehézségek után aztán az elmúlt években jelentős eredményeket értek el. Megreformálták jogrendszerüket, előreléptek a közigazgatás terén és a korrupcióellenes harcban. Mint az EU jövőbeli előőrse, jelentősen megszigorították határaik ellenőrzését. A három balti állam közül mégis Litvániát tartják a legelmaradottabbnak, hiszen politikai konszenzus híján eddig számos gazdasági reformintézkedés maradt el, s komolyabb ipari fejlesztést sem sikerült véghezvinni.
Vilnius számára viszonylag nagy üzletet jelent az orosz olaj fuvarozása a világ piacaira, a két ország viszonyát mégis kissé beárnyékolja, hogy Moszkvát aggodalommal tölti el Litvánia NATO-tagságának esetleges hatása a szomszédos kalinyingrádi orosz enklávéra. Igazi kihívásokat jelent továbbá az ország hatalmas mezőgazdaságának fejlesztése, amit sokak reménye szerint elősegíthet az uniós tagság. Ennek ellenére a magas munkanélküliséggel küzdő lakosságnak csak 41 százaléka támogatja a csatlakozást.
Az EU ugyanakkor mindhárom balti államra számít, s ehhez fenn kell tartaniuk a gyors gazdasági növekedést, és szavatolniuk kell a politikai reformokat. A függetlenségét a három balti állam közül elsőként kikiáltó Litvánia 2,7 millió választópolgára most pedig ismét úgy gondolta, hogy a legnagyobb garanciát ehhez az ellenfeleinél jócskán tapasztaltabb elnök adhatja.