Magyarország az uniós szerződés aláírása után, azaz április 16-tól úgynevezett aktív megfigyelői státust kap az EU-tól, amely döntési jogokkal ugyan még nem, tanácskozói joggal azonban jár. Mindenesetre ez befolyással lesz a misszió életére is. Mint Becsey Zsolt, a brüsszeli magyar EU-misszió helyettes vezetője lapunknak elmondta, fokozatosan töltik fel az állományt. A tervek szerint ebben az évben már 55 szakdiplomata és negyven adminisztratív-technikai személyzet tevékenykedik majd a képviseleten. Becsey Zsolt közölte azt is, hogy várhatóan kisebbségben lesznek a külügyminiszteri kiküldöttek és többségben a különböző tárcák diplomatái. Hozzátette, hogy minden tárca saját rendje szerint dönti el, miként választja ki a diplomatákat, mindazonáltal nem külügyesek esetén a Külügyminisztériumnak alkalmassági vétójoga van. – Lehetőség és szükség szerint az állandó képviselet a jövőben tovább bővíthető – közölte Györkös Péter, a Külügyminisztérium EU-koordinációs főosztályának vezetője.
Az állandó képviselet majdani vezetésével kapcsolatban Györkös Péter elmondta, hogy a kormány megfelelő szervei döntik majd el, ki vezesse a külképviseletet. Az állandó képviselet vezetője – a magyar állandó képviselő – majdan a Coreperben, az állandó képviselők tanácsában képviseli az országot.
A misszió átalakításáról egyébként egy tavaly november 7-i kormányhatározat rendelkezik, a cél pedig az, hogy idén szeptemberben beköltözhető legyen az új épület. Becsey Zsolt elmondta, hogy jelenleg is zajlik az épület kiválasztása, amely helyét, méretét és megjelenését tekintve is alkalmas és méltó lehet az állandó képviselet befogadására.
Szijjártó Péter a magyar–lengyel viszonyról beszélt
