Az EU-val nem a Kánaán jön el

A nemzeti és az európai sors egységét hangsúlyozta újévi köszöntőjében Mádl Ferenc köztársasági elnök, kiemelve: „Európa újraegyesülése nemzeti újraegyesülésünk esélyét is ígéri.” – Még egy év, és politikai, gazdasági értelemben is része leszünk annak az Európának, amelyhez történelmünk, kultúránk Szent István óta és ma is ezer szállal köt bennünket – mondta az államfő az EU-csatlakozás 2004. május 1-jei időpontjára utalva.

Mádl Ferenc szerint Magyarország előtt a nyugat-európai felemelkedés lehetősége nyílik meg, de „rajtunk is múlik, hogy az előnyök vagy a hátrányok fognak jobban érvényesülni”.
– Reálisan kell látnunk, hogy európai uniós tagságunkkal nem a Kánaán jön el, hanem a lehetőségek kora. Ezekkel kell jól gazdálkodnunk, s akkor közeli és távolabbi reményeink is valóra válhatnak – hangsúlyozta. Felhívta a figyelmet arra, hogy bízni kell benne és főleg tenni érte, hogy az „európai álom” és a nemzeti célkitűzések az egész magyarság javára „többet hozzanak jogban, otthonban, békében és biztonságban, kenyérben, hitben, erkölcsi és kulturális felemelkedésben, a gyengébbek szolidáris támogatásában, önbecsülésben és egymás szeretetében, életünk jobb minőségében”.
Az integráció folyamatára utalva kijelentette: „A mögöttünk hagyott esztendőben ez a talpalatnyi föld, Magyarország olyan lépést tett, amely valamennyiünk életét érinti majd.” Az egyéni sorsok alakulásáról szólva, az emberek életének jelentős eseményeire, sorsfordulóira kitérve hangsúlyozta, hogy „a mögöttünk hagyott év sokak számára hozott jelentős változásokat”.
– Sok-sok különböző sors és élet, küzdelmek és sikerek, hitek és tragédiák, bűneinket tisztító traumák és örömök, áldozatok egymásért és a közösségekért; mindez van és kell legyen, hogy ez a föld mindannyiunk hazája maradjon – mutatott rá Mádl Ferenc.
Az ünnepek, az esztendő fordulója kapcsán, a kisebb és nagyobb közösségek, a család összetartó erejéről szólva az együttlét, illetve a számvetés fontosságát hangsúlyozta.
A nemzetet egy családhoz hasonlítva, a karácsonyra és az újévre utalva Mádl Ferenc úgy fogalmazott: az ünnep üzenetével könnyebb félretenni a nézetkülönbségeket, a háborúskodást. – Fogadjuk hát meg, hogy a következő esztendőben jobban tekintettel leszünk egymásra, mint az előző évben voltunk. Szülő a gyermekére, gyermek a szüleire, tanár a diákjára, orvos a betegére, házastárs a házastársára, politikus az ellenfelére, anyaországiak a határon kívül élő magyarokra, gazdagok a szegényekre, s mindannyian egymásra – szólított fel a köztársasági elnök.
Köszönetét fejezte ki az államfő mindazoknak, akik védték az emberek életét és nyugalmát, és azoknak is, akik hozzásegítették az embereket ahhoz, hogy életük tartalmasabb és értékesebb legyen. Mádl Ferenc az elhangzott gondolatok jegyében mindenkinek békés és sikeres új esztendőt kívánt. – Isten éltesse mindnyájukat! Isten áldja Magyarországot! – zárta köszöntőjét a köztársasági elnök.