Csak a bizonytalanság biztos a 2003-as év tekintetében. A gazdaságkutatóknak úgy kell jövőképet alkotniuk, hogy rögtön az évkezdetet belengi az iraki háborús veszély, s a venezuelai sztrájkok miatt elszabadult olajár. Ezek az akut gondok, ezzel szemben viszont krónikusnak mondható, hogy nem igazán vázolható a világ gazdaságának teljesítőképessége. Ha emlékszünk még, 2001-ben Wim Duisenberg, az Európai Központi Bank elnöke gyors fellendülést prognosztizált 2002 végére, ám jóslata nem vált be. Sőt. Az ellenkezője történt.
Wim Duisenberg 2003 első negyedévére nagyon visszafogott növekedési esélyeket adott Európának, míg az Európai Bizottságból kiáramló információk szerint az sem kizárt, hogy az első negyedévben vissza is esik a gazdaság az euróövezetben. A mínusz 0,2 százalékos növekedés visszaesésének lehetősége azonban nem tántorítja el Brüsszelt ama meggyőződésétől, hogy az év egészét tekintve mindenképpen fellendülés várható az eurózónában.
Az Európai Uniónak az Egyesült Államok, Magyarországnak pedig az Európai Unió esélyeit kell figyelembe vennie, amikor az idei évi gazdasági lehetőségeit latolgatja. Ami a lakossági fogyasztás által fűtött USA-t illeti, megdöbbentő adat látott napvilágot a közelmúltban: decemberben, a karácsonyi nagybevásárlások idején esett vissza elemi erővel a fogyasztói bizalomindex. Ez nem sok jóval kecsegteti az EU-t a jövőre nézve. Talán ez a momentum is sarkallta arra az Európai Központi Bank első emberét, Wim Duisenberget, hogy megjegyezze: ez év első harmadában, felében az unió fejlődése is alapvetően a belső fogyasztás élénkülésétől függ.
Magyarország legfőbb felvevőpiaca az Európai Unió. Ilyen értelemben a honi gazdaságpolitikusok is az EU-beli polgárok vásárlási hajlandóságát lesik. Bár igaz, egynémely hazai gazdaságkutató a magyar gazdaság növekedésének motorját is a belső fogyasztás élénkülésében látja. Ilyen a GKI Gazdaságkutató Rt., amely szerint a belföldi fogyasztói, valamint a lakás- és ingatlanpiaci kereslet determinálja a 2003-as gazdasági növekedést.
Az esélyek tekintetében a kormány a legoptimistább, viszont egyetlen hazai és külföldi gazdaságkutató sem osztja az idei évre a kormány által várt 4,5 százalékos bruttó hazai terméknövekményt (GDP). A kormány álláspontját leginkább megközelítő prognózisok is legfeljebb négy százalékra teszik a gazdasági teljesítőképesség növekedését, ugyanakkor az államháztartás hiányának mértékében is pesszimistábbak, mint a kormányzat. Ez utóbbi a GDP százalékához mérten 4,5 százalékos hiányt jósol 2003-ra, ám a kutatók többsége szerint még az öt százalékot is meghaladja az államháztartás bevételeinek és kiadásainak a különbözete.
„Arcátlanság azt állítani, hogy Ukrajna áll legközelebb az EU-tagsághoz”
