Cseh kérdőjelek az unió küszöbén

Prága közvéleménye, a politika és a média figyelme az új év beköszöntével részben a Cseh Köztársaság megalakulása óta eltelt tíz év mérlegének megvonására, a már önálló cseh állam, illetve Szlovákia fejlődésének összehasonlítására, valamint a 2002-es év értékelésére, s az idén esedékes fontos bel- és külpolitikai eseményekre irányul.
Václav Havel a megszűnt Csehszlovákia utolsó elnöke, aki sose rejtette véka alá véleményét, hogy hiba volt a közös állam felszámolása, idei újévi beszédében már úgy vélte, a cseh–szlovák államszövetség megszűnése jó irányba tett lépés volt, a két nemzet ma közelebb áll egymáshoz, mint bármikor a múltban. Azt azonban sajnálja, hogy erről történelmi lépésről nem tartottak népszavazást. Havel értékelésével a cseh politikusok többsége is egyetért, az egykori közös állam iránt nosztalgiázók hangereje elenyészik. A szétválás után tíz évvel Csehországban magasabb az életszínvonal és alacsonyabb a munkanélküliség, mint a keleti szomszédnál. A cseh korona erősebb, magasabbak az átlagfizetések, mint Szlovákiában. Szlovákok ezrei Csehországban találtak állást, s különösen a fiatal szlovák értelmiség számára vonzóak a cseh egyetemek és vállalatok. A múlt évben ugyanakkor számos sikeres szlovák vállalat fektette be tőkéjét Csehországban, és megnőtt a cseh turisták érdeklődése Szlovákia iránt.
Szinte egyöntetű a vélemény, hogy az egymástól elváló csehek és szlovákok ismét egymásra találnak, s egyenrangú partnerként fognak együttműködni valamennyi szomszédjukkal az Európai Unió és a NATO keretei közt.
A 2003-as év számos újdonságot és eseményt ígér a cseheknek. Februárban meg kell választaniuk Václav Havel utódját, júniusban népszavazást tartanak az uniós csatlakozásról. A cseh átlagembernek a gazdasági elemzők szerint nem kell tartania anyagi helyzetének rosszabbodásától, mert a bérek növekedése gyorsabb lesz az árak emelkedésénél. Előrejelzések szerint átlagosan hat-hét százalékos bérnövekedés várható. Ennek azonban lesz árnyoldala is, mert a vállalatok az alkalmazottak létszámának csökkentésére kényszerülnek. Ennek következtében a munkanélküliség mértéke az év végére meghaladhatja a tíz százalékot. Közgazdászok szerint 2003-ban a cseh gazdaság kulcsfontosságú feladata a pénzügyi reform gyors végrehajtása. A reform lényege a magasabb adók bevezetése, és a költségvetési megtakarítások növelése.
Az uniós csatlakozás előkészületei azonban Csehországban is okozhatnak még éles politikai csatározásokat, hiszen különösen a cseh gazdák aggódnak Brüsszel szűkkeblűsége és fukarsága miatt. Újdonság viszont, hogy Mirek Topolánek, a Polgári Demokrata Párt (ODS) újdonsült elnöke Vladimir Spidla kormányfővel vitázva már öntudatos európaiként nyilvánult meg, hangoztatva, hogy sok mindenben nincs ugyan ínyére, amit Brüsszelben terveznek, ám tudja, Csehország jövője nem képzelhető el az EU-n kívül. A legerősebb ellenzéki párt vezetője szerint a Spidla-kabinet, Gerhard Schröderhez hasonlóan elhallgatja a valós gazdasági gondokat. A politikus szerint az ODS választói hisznek abban, hogy elképzeléseik valóra válthatók az Európai Unióban is, s bízik abban is, hogy ebben az európai közösségben nemsokára a liberális–konzervatív elveket valló pártok válnak meghatározó tényezővé.