Fokozatos drágulást hoz az uniós tagság?

Évek óta aggodalom az európai integrációval kapcsolatban, hogy a fogyasztói árak egyes területeken mindenképpen idomulnak az uniós szinthez, ami az infláció felgyorsulásához vezet. A másik forgatókönyv viszont az, hogy a felzárkózás hosszú éveket vesz majd igénybe.

Több területen is jelentősen növelheti a fogyasztói árak szintjét a másfél éven belül bekövetkező európai uniós csatlakozás – ez a vélekedés egyre szélesebb körben és egyre határozottabban tartja magát. A fogyasztói árak gyors „összehangolódásának” veszélye több okból is aggasztó: az első az uniós és a magyar bérszínvonal közötti jelentős különbség, a másik pedig az inflációs szint további leszorításának szükségessége. A leginkább veszélyeztetett területek közé a szolgáltatások, az ingatlanok árai, illetve az élelmiszerárak tartoznak.
A szolgáltatások árszintje Magyarországon – összevetve az uniós átlaggal – igen alacsony: ez sokak szerint a csatlakozáshoz közeledve az árak felveréséhez vezethet. Ám ennél a szektornál nem árt figyelembe venni, hogy a legtöbb tevékenység helyhez kötött, így nagyobb kereslet csak a fejlettebb régiókhoz közeli területen jelentkezhet majd. (Ez a tendencia egyébként már most is megfigyelhető.)
Az ingatlanárak az utóbbi években drasztikus emelkedésnek indultak: ez egyelőre inkább a lakástámogatási rendszer kibővítésének és a megnövekedett keresletnek, mint a közelgő uniós csatlakozásnak tudható be. Az ingatlanok iránt mutatkozó kereslet egyelőre nem lankad: a bankok stabilan 50 milliárd forint körüli hitelt helyeznek ki havonta. Ugyanakkor az árak sokak szerint elérték az ésszerű szint felső határát, főleg a fejlettebb területeken, Budapesten és a nyugati megyékben figyelhető meg ez a jelenség. Az ingatlanpiaci szakértők szerint egyre inkább túlkínálati helyzet uralkodik a piacon: mind az új építésű, mind a használt lakások piacán – a kis alapterületű lakásokat is beleértve – egyre több az eladásra váró lakás, ami az árak beragadásához vezethet. Az uniós csatlakozást tekintve megoszlanak a vélemények: egyes szakértők szerint a dátum közeledtével tovább csökkenhetnek az egyébként már igencsak megolvadt árkülönbségek, ami 20– 25 százalékos további árszintnövekedést jelent. A szakérők többségének a véleménye szerint ugyanakkor a hazai kereslet határozza meg az árakat, így a csatlakozás csak a kiemelt területeken – Nyugat-Dunántúl, Budapest egyes kerületei – indukálhat további bővülést.
Az uniós csatlakozás és az árszínvonal kérdését már a Magyar Nemzeti Bank szakértői is feszegették egy tavaly közzétett tanulmányukban: a dokumentum arra a kérdésre kereste a választ, hogy az uniós csatlakozás milyen hatással lehet az élelmiszerek árára Magyarországon. (Ez a termékcsoport alkotja a magyar fogyasztói kosár megközelítőleg 20 százalékát.) Az MNB szakértői az élelmiszerek és az egyéb területek esetében egyaránt fokozatos árszintnövekedést vetítenek előre. Az egyes tagországok között jelentékeny eltérés tapasztalható az élelmiszerek árában, illetve abban is, hogy e termékcsoport esetében szintén jelentős a helyi árösszetevők – például munkabérköltség – szerepe. Az elemzés szerint a magyar és az uniós piac összehangolódását segíti a külföldi áruházláncok növekvő hazai szerepe is: ennek tükrében a jegybank szakemberei szerint az élelmiszerárak felzárkózása – a keresetekkel párhuzamosan – évek, talán évtizedek alatt következhet majd be.