Hágában a volt elnök

Milan Milutinovics volt szerbiai elnök – akinek a hetekben telt le ötéves megbízatása – tegnap a jugoszláv szövetségi kormány különgépével Hágába utazott, s elfoglalta helyét a scheveningeni börtönben, ahol Szlobodan Milosevics cellája is van.

A háborús bűncselekményekkel megvádolt volt államfő önként adta fel magát; ezzel eleget tett törvényes kötelezettségének, s példát szolgáltatott más hágai vádlottaknak is, hangoztatták Belgrádban. A szerb kormány csak azok esetében vállalhat garanciákat – lehetővé téve ezzel, hogy szabadlábon védekezhessenek –, akik önként mennek Hágába. Távozása semmiféle politikai feszültséget nem okozott, a szerbiai polgárok pontosan tudják, hogy Milutinovics csak báb volt Milosevics kezében, s amikor a vezért lefogták és Hágába vitték, a szerb elnök viszszavonult, s lényegében el sem látta elnöki teendőit.
Milutinovics érkezett egyébként utolsóként a Milosevics-féle vádiratban szereplő vádlottak közül. Jugoszlávia ugyanis nem szívesen adta volna ki hivatalban levő elnökét, s úgy látszik, a nemzetközi közösség méltányolta az erre vonatkozó belgrádi kérést. Ám mandátumának leteltével Carla Del Ponte asszony tüstént kezdeményezte Milutinovics kiadatását, hogy együtt legyenek a „közös bűnvállalkozás” résztvevői. Milosevicset 2001. június 28-án vitték Hágába a belgrádi központi fegyházból, Nikola Sainovics volt kormányfőhelyettes és Dragoljub Ojdanics volt véderőminiszter a hágai törvényszékkel való együttműködést szabályozó törvény elfogadását követően került a scheveningeni börtönbe 2002. április 10-én. A vádiratban szereplő bűnszövetkezet ötödik tagja, Vlajko Sztojiljkovics volt belügyminiszter pedig a törvény elfogadásakor öngyilkos lett.
Milutinovics – aki a tévében nyíltan bevallotta, hogy fél Hágába menni – nem tartja magát bűnösnek, s nem érez felelősséget a történtekért. Ő vezette a belgrádi delegációt a rambuillet-i Koszovó-megbeszéléseken, s az elutasítás előzte meg az 1999. évi NATO-légicsapásokat. A hágai vádlott a diplomáciában futott be karriert, s külügyminiszter volt, amikor 1997-ben államfőnek jelölte Milosevics pártja. Ellenlábasa Vojiszlav Seselj volt, akit csak nagy nehezen tudott legyőzni a második menetben. Élete legnagyobb melléfogásának tarja, hogy elfogadta jelöltetését az államfői posztra.
Branko Kvrga jugoszláv vezérkari főnök közben kijelentette, hogy a hadsereg nem illetékes dönteni Ratko Mladics volt boszniai szerb főparancsnok és Veszelin Sljivancsanin, a jugoszláv hadsereg volt tisztje kiszolgáltatásáról. Cáfolta, hogy a fegyveres erők gondoskodnának az említettek biztonságáról. Mladics tábornok bizonyítottan Szerbiában tartózkodik. Ezt Florence Hartmann, a hágai főügyész szóvivője közölte.
Dobrica Csoszics író, volt jugoszláv elnök meggyengült egészségi állapotára hivatkozva továbbra is elutasítja, hogy tanúvallomást tegyen a hágai törvényszéknek.
*
Magyarellenes röpcédulákat terjesztettek Újvidéken. A tartományi székvárosnak túlnyomórészt magyarlakta negyedében a hét végén röpcédulákat raktak a gépkocsik szélvédőjére, postaládákba azzal az üzenettel, hogy a magyarok költözzenek Magyarországra. A Radio 021 híradása szerint a város más részeiben is megjelentek az uszító lapok, ám nem olyan tömegesen. Az újvidéki polgárok körében nyugtalanságot váltott ki a nemzeti türelmetlenség újabb megnyilvánulása. Hivatalosan még senki sem nyilatkozott a provokáció ügyében. Ma emlékeznek meg Újvidéken a „hideg napokról”. A nemzeti ellentéteket szító röplapok terjesztését feltehetőleg a razzia évfordulójára időzítették.