Intézményi kérdések álltak az EU jövőjével foglalkozó konvent tegnapi plenáris ülésének középpontjában. Az alkotmányozó testület kétnapos vitájának egyik legfontosabb tárgya a nemrég napvilágra került francia–német javaslatcsomag, amely több alapvető reformot is bevezetne az unió legfontosabb intézményeiben.
Az Európai Parlament (EP) esetében elsősorban a képviselők létszámáról, választásuk módjáról, valamint a testülettel szembeni polgári érdektelenségről vitáznak majd a konventtagok. A Tanácsot illetően a legfontosabb kérdés az elnökség ügye, amelynek kapcsán több reformjavaslat is felmerült: az egyik – amely mögé a nagyobb tagállamok sorakoznak fel – egy állandó elnök kinevezése a Tanács élére. A döntéshozatal mikéntje szintén heves viták tárgya lehet. A Bizottság esetén a legfontosabb kérdés, hogyan válasszák az elnököt. A kisebb tagállamok azt szeretnék, hogy a bizottsági elnököt az EP válassza, ne pedig, ahogyan most, a Tanács. A kevésbé előtérben lévő Európai Bíróságról is lehet vita bőven. A luxemburgi testülettel az a probléma, hogy az elmúlt évtizedekben az EU kompetenciái folyamatosan növekedtek, ahogy a taglétszám is, de a Bíróság ezzel nem tartott lépést. Ezért túl van terhelve: egy ügy lebonyolítása átlagosan két évig tart.
Párizs–Budapest gyorsvasút. Az Európai Parlament néppárti frakciójának több tagjai is sürgette, hogy az EU sorolja a közösségi pénzből megvalósított, elsőbbséget élvező infrastrukturális projektek közé a Párizst Budapesttel összekötő gyorsvasútvonal mielőbbi megépítését – írja a Bruxinfo. A magyar fővárost az európai vérkeringésbe bekapcsoló vasútvonal átadásának tervezett időpontja 2015. A beruházás összköltségét 15 milliárd euróra becsülik, ebből 1,9 milliárd jutna Magyarországra. (MN)
Oroszország
Front Robert C. Castellel – „Olcsóbban, de ugyanazzal az amerikai hegemóniával”
