Előterjesztést készített a Széchenyi vállalkozásfejlesztési programról a Csillag István miniszter vezette Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) az Országos Érdekegyeztető Tanács részére. Ebből annyi derül ki: a támogatásokat hatékonysági mutatókhoz, megtérülési követelményekhez kívánják kötni. Nagyobb szerepet kap az új programban a Széchenyi-terv vissza nem térítendő típusú támogatásai helyett a visszafizetendő kölcsön.
A tárca álláspontja szerint a kisvállalkozások egy része már ma is megfelel a banki finanszírozás követelményeinek, a költségvetési eszközök tehát jobban koncentrálhatók a pénzintézeti ügyfélkörbe még be nem kerülő cégekre – emelte ki az előterjesztés, amely szerint „korszerűsíteni” kell a mikrohitel intézményét is. Mint azt lapunk megírta: így a finanszírozást állami forrás helyett a kereskedelmi bankok, takarékszövetkezetek bonyolítják majd. Az állami segítségnyújtás eszerint csak a hitelekhez szükséges garanciavállalásra, kamattámogatásra korlátozódik.
Az új mikrohitelprogram indulása márciusban várható. A reform bevezetésétől a GKM azt várja, hogy az eddigieknél többen juthatnak a kedvezményes hitelhez, változatlan feltételekkel, azaz a maximum hatmillió forinthoz ötéves futamidőre, jegybanki alapkamattal.
Semmit sem tudni még a tervezett, a modernizációt és technológiai fejlesztést szolgáló hitelprogramról, amelybe bevonják a Magyar Fejlesztési Bankot és a kereskedelmi bankokat. A tárca szerint két év alatt 120–150 milliárd forintnyi hitel kell a vállalkozói beruházások ösztönzésére. A forrást a nagyobb teljesítményű kisvállalkozásoknak, közepes cégeknek kínálják majd, amelyek – a GKM véleménye szerint – húzó hatást fejthetnek ki a beszállítókra is. A gazdasági tárca az eddigieknél nagyobb szerepet szán a kockázatitőke-társaságok érdemi befektetéseinek, de egyelőre ezek sem indultak el.
Emlékeztetőül: az Orbán-kormány Széchenyi-terve révén 2001 januárjától 2002 júniusáig megjelent 190 pályázati felhívásra 2001-ben 13 697, 2002 első fél évében 14 782, azaz összesen több mint 28 ezer pályázat érkezett, amelyből – a GM pályázati rendszerében – 13 700 pályázat 153,8 milliárd forint támogatást nyert el.
„Arcátlanság azt állítani, hogy Ukrajna áll legközelebb az EU-tagsághoz”
