Költözik a veszprémi várbörtön

Új helyre költözik az ország legöregebb büntetés-végrehajtási intézete. A veszprémi börtönben jelenleg 152 fogvatartott tölti büntetését, miközben a műemlék épület legfeljebb 58 fő befogadására alkalmas. A megyei bírósággal közös épülettömbben található börtön helyiségeire több civil intézmény is igényt tart.

Csaknem három és fél évszázad után megszünteti működését az ország egyetlen, még funkcionáló várbörtöne. A Veszprém középpontjában található, a jelenlegi feladatok ellátására teljesen alkalmatlan intézmény a korabeli adatok szerint már 1653-ban várbörtönként működött. A következő száz évben a korábbi egy cella mellé még kettő épült, ettől kezdve a fennmaradt iratok már börtönökről szólnak. Lipót császár rendelete alapján Veszprém végvárjellege 1715-ben megszűnt, ettől kezdve megyeszékhelyként funkcionált. A későbbi dokumentumok már megyei börtönként említik az épületrészt, és 1887-től a királyi törvényszék is itt kapott helyet. Az építészeti sajátosságok miatt egymás alatt elhelyezkedő körletekkel és személyzeti helyiségekkel közös épülettömbben ma is működik a Veszprém Megyei Bíróság.
Tomsics József alezredes, a Büntetés-végrehajtás (BV) Országos Parancsnokság műszaki beruházási és vagyonkezelési főosztályának megbízott vezetője lapunknak elmondta: a műemlék semmilyen szempontból sem alkalmas arra, amire jelenleg használják. Az őrszemélyzet tartózkodó- és pihenőhelyiségeinek, folyosóinak, és a fogvatartottak zuhanyozóinak nincs ablaka, szellőzésük rossz, klímájuk párás és meleg. Az esetleges átalakítás a műemléki védettség és az adott méretek miatt nem lehetséges. Az új objektumot – amit májusban adnak majd át – egy 1998-ban hozott kormányhatározat nyomán 2,6 milliárd forintos költséggel építették fel a város északi részén, a győri főút mentén. A 214 fő elhelyezésére alkalmas épület betelepítése és üzembe helyezése májusban lesz, miután elkészül a biztonsági és kommunikációs hálózat. A börtön személyzete jelenleg 92 fős, de az új intézményben mintegy 130 dolgozó vigyáz majd a fogvatartottakra. A 140 személyes étterem mellett edzőterem, sportudvar, három elkülönített sétálóudvar, valamint egy kápolna is része lesz az új börtönnek. A rabokat két-, három- és négyszemélyes, hideg-meleg vizes, mellékhelyiséggel ellátott cellákban helyezik el. A biztonságos építés lehetőséget nyújt arra, hogy ha az ablakrácsot megkísérelik elfűrészelni, akkor az abba beépített elektronika riassza az őrszemélyzetet. Az új intézmény az uniós normáknak minden tekintetben megfelelő lesz, majdani működését az ügyészségen kívül az ombudsman és civil szervezetek is ellenőrzik. A veszprémi várbörtönben nagyrészt előzetes letartóztatásban lévő elkövetők vannak, rajtuk kívül néhány házimunkásként dolgozó, kisebb bűncselekményekért elmarasztalt személy alkotja a börtön elítéltállományát. Már a múlt évben megkezdődött az új börtön őrszemélyzetének felvétele, kiképzésük több lépcsőben zajlik. A bevezető képzés után a leendő őrök gyakorlati és elméleti oktatásban részesülnek, és a február közepén kezdődő hírbiztonsági-informatikai rendszer szerelésekor is a helyszínen lesznek. A várbörtön lakóit a májusi átadás után rabszállító buszokkal költöztetik, ezután a BV visszaadja az általa használt várrészt a kincstárnak. A Magyar Nemzet információi szerint a megüresedő helyiségekre igényt tart a város önkormányzata, a bírósági irattár, a megyei és városi levéltár, valamint a megyei történeti múzeum is.