Amennyiben erről a parlament is dönt, úgy 2004-től a felvidéki, 2007-től pedig az erdélyi magyarok dobhatják el magyarigazolványaikat – fogalmazott az Orbán-kormány külügyi államtitkára. Hozzátette: a Medgyessy-kormány a státustörvény hóhéraként vonul be a nemzetpolitika történetébe, ha a legújabb módosítás Kovács László külügyminiszter hét pontja alapján valósul meg.
A kialakult helyzetben a fideszes politikus a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) haladéktalan összehívását sürgette. Németh Zsolt szerint elkészült a Külügyminisztériumban a státustörvény módosításának új tervezete, de nem a Máért novemberi ülésén elfogadott megállapodás alapján, hanem a külügyminiszter és Günter Verheugen szempontjai szerint.
Az ellenzéki politikus elfogadhatatlannak ítélte azt is, hogy az EU-bővítési főbiztos kérésének megfelelően a jogszabályból kimarad a nemzet szó.
Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke úgy véli, a kedvezménytörvénnyel való leszámolás mélységes csalódást és kiábrándulást fog okozni a határon túli magyarok körében, s az anyaországban megrendült bizalom kivándorlási hullámhoz vagy radikális politikai megoldásokhoz vezethet, ami nem szolgálná a térség stabilitását.
Németh Zsolt lapunk kérdésére válaszolva elmondta, bízik abban, hogy a parlamenti döntést megelőző Máért-ülésen a szomszédos országokban élő magyar közösségek legitim szervezetei felismerik, nem pártpolitikai ügyről, hanem nemzeti identitásuk károsodásához vezető kérdésekről van szó. A Fidesz alelnöke emlékeztetett Markó Béla RMDSZ-elnök nyilatkozatára, amelyben elfogadhatatlannak tartotta az EU-tagországok állampolgárainak kivonását a státustörvény hatálya alól. Úgy vélte, a Máérten a kormánynak nyilatkoznia kell arról, hogy a kedvezménytörvény módosítására vonatkozó elképzelését eljuttatta-e Szlovákiába, illetve Brüszszelbe.
A külügyi bizottság elnöke szerint a módosításkor nem a külügyminiszter, illetve Günter Verheugen szempontjainak kell érvényesülniük, hanem vissza kell térni a velencei bizottság ajánlásához, illetve a Máért novemberi ülésén elfogadott megállapodáshoz. A volt államtitkár elmondta: a kormány elmulasztotta, hogy még Románia és Szlovákia NATO-csatlakozását megelőzve végrehajtsa az egyébként már az Orbán-kabinet által elkészített módosításokat. Nem érthető az sem, miért nyitotta újra a Medgyessy-kabinet a tárgyalásokat Bukaresttel, miután az Orbán–Nastase-megállapodás lezárta a kétoldalú vitát – hangsúlyozta Németh Zsolt. Mint mondta, a Külügyminisztériumból és a Határon Túli Magyarok Hivatalából „kitakarították” a szakértőket, ennek eredményeként következhetett be a Mikulás Dzurinda nevéhez fűződő látványos magyar diplomáciai kudarc. „Körberöhögik diplomáciánkat a Kárpát-medencében” – fogalmazott a Fidesz alelnöke.
A külügyi bizottság elnöke nyomatékosította, hogy a státustörvény kapcsán az európai joggyakorlatot és a velencei bizottság ajánlásait szem előtt tartva védhető a magyar álláspont. Ehhez azonban vállalni kell a vitát – tette hozzá.
*
Bársony András külügyi államtitkár az Info Rádiónak nyilatkozva elmondta: a státustörvény jelenlegi formája nem kompatibilis az európai joggal, nem felel meg az Európa Tanács és az Európai Unió jogászainak sem. Ha tehát a Fidesz úgy gondolja, hogy egész Európával kíván egyedül szélmalomharcot folytatni, lelke rajta, de ehhez a magyar kormány nem asszisztál, és nem kívánja feláldozni az ország csatlakozási esélyeit a kedvezménytörvény oltárán – fogalmazott a külügyi államtitkár.
***
Kolozsvár fura ura a régi. A közigazgatási bíróságon fogja megtámadni Gheorghe Funar a román kormány azon határozatát, amely a város helységnévtábláinak kétnyelvű feliratozását rendelte el. A kolozsvári polgármester, a szélsőségesen nacionalista és magyarellenes Nagy-Románia Párt (PRM) országos főtitkára tegnap azt is kijelentette, hogy az Országos Korrupcióellenes Ügyészségnek ki kellene vizsgálnia, hogy „ki és mennyit adott” ennek a rendeletnek a kibocsátásáért. „Amíg én polgármester leszek, a kormány ezen rendeletét nem fogják alkalmazni Kolozsváron” – nyilatkozta Funar. Romániában törvény van arról, hogy ahol a húsz százalékot meghaladja a kisebbség részaránya, ott kétnyelű táblákat kell alkalmazni – igaz, a legfrissebb adatok szerint Kolozsváron már ezen érték alá süllyedt a magyarok aránya. (W. T. I.)
„Arcátlanság azt állítani, hogy Ukrajna áll legközelebb az EU-tagsághoz”
