Márciusban szavaznak a csecsen alkotmányról

Március 23-án tartanak népszavazást az észak-kaukázusi köztársaság alkotmányáról a csecsenföldi választási bizottság döntése értelmében. A referendum eldönti Csecsenföld státusát az Oroszországi Föderáción belül, és kizárja a hatalomból a szakadárokat.
A csecsen alkotmányozási folyamat felgyorsítására Vlagyimir Putyin orosz elnök adott utasítást az október 23. és 26. közötti moszkvai túszdráma után. Az államfő azoknak a csecsen közéleti személyiségeknek és üzletembereknek a kérésére hivatkozott, akiket a túszdráma után fogadott a Kremlben, de megfigyelők arra következtetnek, hogy Moszkva azt kívánja demonstrálni, hogy elképzelhetetlen a tárgyalás Aszlan Maszhadov szakadár vezetővel – jogilag még mindig hivatalban lévő csecsen elnökkel – és környezetével. A népszavazásra kerülő új csecsen alaptörvény az Oroszországi Föderáció tagköztársaságaként kezeli Csecsenföldet. Az alkotmány életbelépése után megválasztják a köztársaság legitim elnökét, törvényhozását és helyi hatalmi szerveit. A potenciális elnökjelöltek közül eddig Ahmad Kadirovnak, a Moszkva-barát csecsen adminisztráció vezetőjének és Gennagyij Trosev tábornoknak, az észak-kaukázusi katonai körzet volt parancsnokának neve röppent fel. Trosevet a múlt év végén mozdították el pozíciójából, és abból, hogy a tábornok visszautasította a szibériai katonai körzet parancsnoki posztját, megfigyelők politikai ambíciókra következetnek. Trosev egyébként népszerű személyiségnek számít Oroszországban, csecsenföldi támogatottsága viszont kétséges a harci műveleteket irányító parancsnoki tevékenysége miatt. Kadirov többször is kizárta annak lehetőségét, hogy Maszhadov vagy más szakadár vezető ringbe szállhatna az elnöki posztért.