Markó a státustörvényről

Lapunknak nyilatkozva Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke kiállt amellett, hogy a státustörvény a szomszédos országok uniós csatlakozása után is vonatkozzék az ott élő magyarokra.

„Az utóbbi években magyar oldalról nem sikerült meggyőzni az európai fórumokat arról, hogy ez a törvény fontos és hasznos. Emiatt zavaros most a helyzet. Magam is tapasztaltam, hogy például az Európa Tanács jelentéstevője az egész kérdéskörrel kapcsolatosan olyan nézeteket vall, amelyek a kilencvenes évek elején az európai politikusokkal folytatott kisebbségjogi vitákra emlékeztetnek. Tény, hogy az európai vélekedés zavaros e témakörben, és sokszor ellenséges is” – fogalmazott a szövetségi elnök. Leszögezte: az RMDSZ álláspontja mindenki előtt ismert. „A kedvezménytörvényt szükségesnek tartjuk, és nem tudnánk beleegyezni abba, hogy az általa nyújtott kedvezmények csonkuljanak. Mindaddig, amíg elvi viták folynak az egyik vagy másik megfogalmazással vagy értelmezéssel kapcsolatban, nincs olyan nagy baj, de amiben már konkrétan megállapodtunk – vagyis hogy milyen kedvezményeket tartalmazzon a módosított törvény –, abban nem fogadunk el változtatásokat” – nyomatékosította az erdélyi politikus.

Markó Béla úgy véli, az Európai Unión belül is szükség van arra, hogy egy adott ország támogassa a határain kívül élő, de a nemzethez tartozó kisebbségi közösségeit. Hozzátette: ez semmilyen szempontból nem mond ellent az uniós elveknek. Példaként említette Németországot, amely támogatja a határain kívül élő németek oktatási vagy művelődési intézményeit. Az RMDSZ elnöke szerint vannak olyan kérdések, amelyek az Európai Unióban érvényüket vesztik – például a munkavállalás, vagy adott esetben a szociális és gazdasági ügyek –, de semmi esetre sem az oktatási és művelődési problémák.
Markó véleménye egybecseng a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja frakcióvezetőjének szerdai nyilatkozatával. Bárdos Gyula lapunk pozsonyi tudósítójának kérdésére elmondta: „Az uniós tagság nem lehet akadálya annak, hogy Magyarország támogassa a határain túl élő kisebbségeket, hiszen sem az unió szabályai, sem más nemzetközi dokumentum ezt nem tiltja, sőt éppen a velencei bizottság mondta ki, hogy az oktatási és kulturális támogatás segíti a kisebbségben élőket identitásuk megőrzésében.” Bárdos leszögezte: a felvidéki magyarok mindenképpen azt szeretnék, ha „az uniós csatlakozás után ugyanolyan kedvezményeket élvezhetnének a felvidéki magyarok, mint azok a nemzetrészek, amelyek az unió határain kívül maradnak, s országaik csak később csatlakozhatnak az európai közösséghez”.
A magyarigazolványok igénylésével kapcsolatban Markó Béla elmondta: fokozatosan növekedik az igénylések száma, annál is inkább, mivel a Magyar Állandó Értekezlet novemberi ülésén elfogadott – RMDSZ által javasolt – módosítás értelmében egy gyerek után is jár majd a kedvezmény. Az oktatási-nevelési támogatások folyósítását firtató kérdésünkre az RMDSZ-elnök kijelentette: azok nem álltak le, csak lelassult a folyamat. Erdélyben már több tízezer az oktatási támogatást igénylők száma, de egyelőre körülbelül ezren kapták meg – tette hozzá.
Az RMDSZ ügyvezető elnöksége egyébként e heti ülésén megvizsgálta a kedvezménytörvény alkalmazásának vonatkozásait. Elemezte a központi és területi tájékoztató irodák tevékenységét, az ott folyó munkát jónak értékelte, és tájékoztatást hallgatott meg a kedvezménytörvény alapján igénybe vehető oktatási-nevelési támogatások helyzetéről. A testület megállapította, hogy az oktatási-nevelési támogatás elnyerésére benyújtott pályázatok elbírálása és a támogatások átutalása még mindig nagyon lassan halad. Az RMDSZ Tájékoztató című kiadványának híre szerint az ügyvezető elnökség sürgősen közbenjár a jelenlegi helyzet orvoslása érdekében.