Nincs bizonyíték Bagdad ellen

Bár a hét végén is teljes intenzitással folytatódtak a fegyverzet-ellenőrzések Irakban, a hatodik hete vizsgálódó szakértők egyelőre nem találtak olyan bizonyítékot, amely tömegpusztító fegyverekre utalna. Az ENSZ fegyverzetellenőrei több, főként Bagdad környéki helyszínt kerestek fel, ugyanakkor első alkalommal vizsgálódtak az ország második legnagyobb városában, Bászrában, ahol iraki közlés szerint egy mezőgazdasági iskola kutatólaboratóriumát vizsgálták át.

A szakértők ellátogattak egy egyetemre és egy kórházba is, valamint váratlanul felkeresték a Bagdad központjában található lehallgató központot.
Vjacseszlav Trubnyikov orosz külügyminiszter-helyettes egyébként „üres szócséplésnek” nevezte az iraki fegyverrejtegetésekről szóló amerikai vádakat. A politikus az Egyesült Államok megnevezése nélkül közölte: az ilyen kijelentések semmit sem érnek, és csak azokat a félelmeket erősítik a világban, hogy az iraki tömegpusztító fegyverek kérdése más célok leplezésére szolgál. Irak közben a nemzetközi jog megsértésével vádolja az Egyesült Államokat, amiért Bagdad szerint zsoldosokat támogat Szaddám Huszein elnök rendszere ellen. Mindezt Nadzsi Szabri iraki külügyminiszter fejtette ki az ENSZ főtitkárának, Kofi Annannak küldött levelében.
*
Nadzsi Szabri felrótta a különböző iraki ellenzéki csoportoknak nyújtott pénzügyi támogatást, továbbá az iraki ellenzékiek katonai kiképzéséhez nyújtott segítséget is, hangoztatva, hogy ezek a lépések súlyosan megsértik a nemzetközi jog normáit. Az iraki külügyminiszter szerint az Egyesült Államok támogatja a Huszeinnel szemben álló erők agresszióját egy független állam ellen. Az Egyesült Államokban egyébként a hét végén megerősítették, hogy Washington hamarosan újabb egységeket, ezúttal tengerészgyalogosokat vezényel a Perzsa-öböl térségébe. George W. Bush elnök pedig ismételten figyelmeztette Irakot, hogy országa kész a katonai fellépésre.
Bagdadi lapértesülések mindazonáltal úgy tudják, hogy Irak kész több ezer arab és a világ más országaiból való önkéntest fogadni, akik „élő pajzsnak” ajánlják magukat egy amerikai támadás esetén. Az al-Kadisszia című lap egy, az önkéntesekért folyó kampányt irányító jordániai illetékest idézve hozzátette: máris százezren jelentkeztek Irak segítésére. „Az emberi pajzsok” toborzása teljes erővel folyik Jordániában, Egyiptomban és más, közelebbről meg nem jelölt országokban.
A Nobel-békedíjas Desmond Tutu, dél-afrikai anglikán érsek kemény bírálattal illette az Egyesült Államok politikáját egy interjúban. Az érsek értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy miért acsarkodnak annyira Irak ellen, amely azt állítja, hogy nincs atomfegyvere, ha ugyanakkor nem jelent számukra problémát például India, vagy Pakisztán, amelyek nyíltan beismerik, hogy van nukleáris arzenáljuk.
Közben Gerhard Schröder német kancellár és Jacques Chirac francia elnök megállapodott, hogy országaik a jövőben szorosan egyeztetik álláspontjukat az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Az egyeztetés jelentőségét növeli, hogy ebben a hónapban Franciaország a testület elnöke, Németország pedig január 1-jétől első ízben kapott képviseletet a testületben. Gerhard Schröder a Der Spiegel hírmagazinnak nyilatkozva ugyanakkor bizonytalanságban hagyta mindazokat, akik arra kíváncsiak, miként szavazna Németország az ENSZ BT-ben Irak ügyében, ha ilyen szavazásra sor kerülne. „A szavazási magatartást testületekben csak akkor határozzák meg, ha már ismerik a keretfeltételeket” – közölte a kancellár. „Ám senki se kételkedjen abban, hogy magatartásunk megfelel majd elvi álláspontunknak” – fűzte hozzá.
A Damaszkuszban tárgyaló Abdullah Gül török kormányfő Bassár al-Aszad szíriai elnökkel szombaton egyetértett abban, hogy mindenáron el kell kerülni egy Irak elleni háborút.
***
Kuba befogadná Szaddámot? Izraeli lapértesülések szerint Szaddám Huszein iraki elnöknek eddig hat ország ajánlotta fel az önkéntes száműzetéshez szükséges politikai menedékjogot. Sajtóhírek szerint eddig Egyiptom, Líbia, Algéria, Észak-Korea, Fehéroroszország és Kuba vezetői ajánlottak menedéket Irak első emberének. Korábban iráni források tudni vélték, hogy egy amerikai–orosz alku eredményeként Szaddám Huszein Moszkvába távozhat. Noha egyik hírt sem erősítették meg, megfigyelők úgy vélik, hogy várhatóan több állam is lesz, amely – elkerülendő egy második Öböl-háborút – hajlandó lenne befogadni az iraki diktátort. (MN)