Öregszik a katolikus egyház papsága

Az utóbbi évek során nőtt a katolikus egyház papságának átlagéletkora, amely Bosák Nándor debreceni megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Kar (MKPK) papi hivatásgondozásért felelős referense szerint jelenleg 55 év. A főpásztori karban több püspök életkora közelít az egyház belső törvényeiben meghatározott nyugdíjhatárhoz, amit a 75. életévük betöltésekor érnek el.

A szentatya január 15-én fogadta el Kovács Endre egri segédpüspök lemondási kérelmét, amit a főpap még tavaly novemberben azért nyújtott be a katolikus egyházfőnek, mert betöltötte a 75. életévét. A hatályos egyházi törvénykönyv értelmében ezen a születésnapon a pápa kivételével valamennyi papnak kötelező jelleggel be kell nyújtania a lemondási nyilatkozatát az őt kinevező felettes egyházi hatóságnak. A főpásztorok esetében ezt a dokumentumot a Szentszékhez kell felterjeszteni. II. János Pál pápa azonban nem köteles ezt a nyilatkozatot elfogadni, hiszen a püspököt arra is felkérheti, hogy még tovább lássa el a lelkipásztori szolgálatát. Az egyházi törvénykönyv 401. kánonja ugyanis kimondja: „Az a püspök, aki betöltötte 75. életévét, szíveskedjék benyújtani a hivataláról való lemondását a pápának, aki az összes körülmények figyelembevételével fogja meghozni a döntését”.
Nem csak Kovács Endre az egyetlen katolikus főpap, akinek a közelmúltban az idős kora miatt felmentését kérő levelet kellett Rómába írnia. Tavaly a 75. életévét ugyancsak betöltött Takács Nándor székesfehérvári megyés püspök is kérte a felmentését. A lemondás elfogadásáról, illetve a püspök utódjáról azonban az MKPK még nem kapott információt. A püspöki kar tagjai közül Keszthelyi Ferenc váci megyés püspöknek és Katona István egri segédpüspöknek pedig – szintén az életkorából adódóan – az idén kell benyújtania lemondását. Keszthelyi Ferenc ez év március 16-án, Katona István pedig október 3-án tölti be 75. életévét. A magyar katolikus egyház internetes honlapja négy nyugállományú főpapról tesz említést: Paskai László bíboros, korábbi esztergom-budapesti érsek tavaly májusban, Szendi József volt veszprémi érsek és Szennay András korábbi pannonhalmi főapát 1996-ban, Marosi Izidor előző váci megyés püspök pedig 1991-ben érte el a katolikus egyházban meghatározott nyugdíjkorhatárt.
Kovács Endre most nyugalomba vonuló segédpüspök 1927. november 6-án született, VI. Pál pápa nevezte ki medinai címzetes püspökké 1975. január 7-én. Ezt követően Budapesten szentelték püspökké, 1975. február 6-án. Az egri főegyházmegyében három segédpüspök dolgozott Seregély István érsek mellett. Kovács Endre nyugállományba vonulását követően nem kötelező kijelölni az utódját, hiszen a segédpüspöki tisztséget nem szükséges betölteni. Amennyiben Seregély István érsek igényli, hogy Kovács Endre feladatait egy új segédpüspök lássa el, akkor ezt az óhaját a szentatya felé kell jeleznie. Ebben az esetben Karl-Josef Rauber apostoli nuncius az érsek véleménye alapján három jelölt nevét terjeszti a kongregáció elé. Az új segédpüspök személyéről azonban a szentatya dönt.
A főpásztorok a nyugállományba vonulásuk után továbbra is megőrzik címüket, csak az egyházi beosztásuktól válnak meg. Így például Paskai László annak ellenére érsek marad, hogy a közelmúltban Erdő Pétert iktatták be az esztergom-budapesti érsekség élére. Jelenleg Erdő Péter Magyarország prímása, Paskai László pedig Magyarország bíborosa, hiszen a bíbort egészen a haláláig viseli. A szentatya szabadon dönthet arról, hogy Erdő Pétert is bíborossá teheti. Ebben az esetben egyszerre két: egy nyugállományba vonult és egy aktív bíborosa lenne Magyarországnak. Esztergomban erre több alkalommal is volt már példa. Legutóbb a XX. század elején, amikor Vaszary Kolos lemondott esztergomi érsek mellett Chernoch János érsek is viselte a bíbort. Paskai László 80 éves koráig a pápaválasztó konklávénak is a tagja, amely százhúsz tagból áll, és a szerepe a jelenleg 82 éves szentatya halála után, az utódjának kiválasztásánál kerül előtérbe.
A katolikus egyházban nemcsak a főpapi kar tagjainak magas az átlagéletkora, hanem a plébániákban dolgozó lelkipásztoroknak is. Bosák Nándor debreceni megyés püspök szerint a rendszerváltás után az előző évtized közepéig enyhe emelkedést mutatott az újonnan felszentelt papok száma. A növekedési ütem azóta megszűnt, így a lelkipásztorok átlagéletkora továbbra is 55–60 év. Álláspontja szerint ez a szint az utóbbi évek során stabilizálódott. Magyarországon a szerzetes-papokkal együtt mintegy kétezerkétszáz aktív lelkipásztor dolgozik. A püspök szerint ahhoz, hogy az úgynevezett rétegpasztorációs feladatokat is zökkenőmentesen el tudják látni, további 3-400 papra lenne szükség. Hazánkban kilenc szemináriumban tanulnak azok, akik lelki hivatást éreznek a papi munka ellátására. A hat évfolyamos képzésben mintegy 400 hallgató vesz részt. Bosák Nándor szerint a tapasztalatok alapján a hallgatók mintegy harmada lemorzsolódik, nem lesz belőlük pap. Kijelentette: a papság létszámát nem ahhoz kell mérni, hogy ötven évvel ezelőtt hányan dolgoztak egy adott szakterületen. – Tudomásul kell venni a csökkenés tényét, és ennek megfelelően kell átszervezni az egyház lelkipásztori feladatát. Fokozottabban kell tehát a világi munkatársakra, hitoktatókra, és egyházközségi alkalmazottakra támaszkodnunk – mondta. Mint fogalmazott: az egyházon belül vannak olyan törekvések is, hogy a stabil házasságban élő férfiak számára esetleg engedélyezni lehetne a pappá szentelést. Hozzátette: a paphiányt a nős diakónusok is enyhíthetik, akik a gyóntatás, misézés, és a szentségek kiszolgáltatásán kívül az összes lelkipásztori feladatot el tudják végezni. – Ha az egyház fokozottabban támaszkodik a munkájukra, akkor kevesebb pappal is el tudjuk végezni a feladatunkat – mondta Bosák Nándor.